Azt eleve tudjuk, hogy a Mikulásnak valami köze van a számi sámánokhoz, éppen ezért meglepő, ha egy filmben a Mikulás éppen egy lapp sámánnal kerül szembe (bár tudjuk, hogy nem idegen tőle a skizofrénia). Márpedig pontosan ez történik az 1996-os Mikulás és a varázsdob című filmben.

A könyv finn kiadása
(Forrás: huuto.fi)

A film a finn Mauri Kunnasnak, a Kalevala elkutyulójának könyve alapján készült, a forgatókönyvet ő maga írta. A főszereplők ezúttal nem kutyák, hanem emberek, de a történetben felbukkanó macska, illetve a táj jellegzetesen kunnasi. A film hemzseg a finnugor vonatkozásoktól. Nem elég, hogy a Mikulás eleve Finnországban/Lappföldön lakik, finn szerző művéről van szó, felbukkan egy lapp sámán (a számi népviselet jellegzetes színeiben – még a dob rajzolata is hiteles), és hogy a film finn-magyar kooprodukcióban készült. Olyan kultúrtörténeti utalások is vannak benne, hogy a Mikulás titkárát Agricolának hívják, akárcsak a Mikael Agricolát, a bibliafordítót, a finn irodalmi nyelv megteremtőjét – aki éppen abban a Turkuban tevékenykedett, ahol a mai Finnország egyik legfontosabb karácsonyi eseménye, a karácsonyi béke kihirdetése történik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A történet természetesen természetesen semmilyen néprajzi hitelességgel nem bír, és tovább bonyolítja az amúgy is meglehetősen összetett Mikulás-mítoszt, sőt, a történetet tovább terheli olyan modern utalásokkal, mint a Rorschach-teszt paródiája. Modernsége ellenére persze már patinát is kapott, hiszen sok gyerek csak a hasonló mesékben láthat olyan ősi dolgokat, mint az erősen domborodó képcsöves tévé vagy a floppy.

Jó szórakozást kívánunk!