A Kalevala örökzöld témákat szolgáltat, legyen szó metálzenéről, festészetről vagy akár képregényekről.

A Kalavala mint kifogyhatatlan csodaszampó?
(Forrás: Mauri Kunnas)

Eposz ebek harmincadján

A finn kultúra egyik alapelemévé vált eposzt Mauri Kunnas híres finn grafikus és képregényrajzoló hozta közelebb a gyerekek számára, elsősorban kutyafigurákra alkalmazva a történetet. A történetben vannak macskahősök is, például Lemminkäinen. Mauri Kunnas nevét nemcsak hazájában ismerik sokan, képeskönyveit magyarul is lehet forgatni, elsősorban a következő Mikulás-mitológiát körüljáró humoros és kreatív albumokat: Mikulás; Mikulás és a varázsdob; A Mikulás tizenkét ajándékot kap és A legeslegszebb karácsonyi ajándék. Sőt a rajzfilmrajongóknak A Mikulás és a varázsdob című finn-magyar koprodukcióban készült alkotás is eszükbe juthat.

A nagy finn ikonnak számító Joulupukki (Mikulás) mellett Mauri Kunnas nem kímélte a finn (népi) irodalom nagy klasszikusait sem. A Kalevala mellett az első finn regény, az Aleksis Kivi által írt Hét testvér is „áldozatul esett” a kutyulásnak, Seitsemän koiraveljestä (A hét kutyatestvér) címen jelent meg a (test)vérebes sztori. A feldolgozás feldolgozása is elkészült, ugyanis a Kutyák Kalevalája olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy operát is készítettek belőle, amelyet a híres savonlinnai operanapokon mutattak be (2004-ben először). A Kutyák Kalevalája sajátosan értelmezi az eposzbeli történéseket, a kutyák világa, úgy tűnik, némiképp máshogy működik, például nem Väinämöinen üldözi szerelmével a törékeny Ainot, hanem egy jól megtermett, markos menyecske próbálja behálózni a dalnokot. Ennek a képnek, amely egyébként a híres Akseli-Gallen Kallela Aino-triptichonjának parafrázisa és paródiája, a fekete-fehér változata látható lentebb.

Még egy kutyulás: Lemminkäinen harcba indul (az eredeti Gallen-Kallela-kép Kullervót ábrázolja, de ő, bizonyára a tragikus sorsa miatt, kimaradt az eb-bookból)
(Forrás: Mauri Kunnas: Koirien Kalevala)

Sajnos magyar nyelvre még sem ez a könyv, sem a Kutyák Kalevalája (vagy stílusosan Kalevaula) sincs lefordítva. Az viszont meglepő, hogy eddig mindössze négy nyelven létezett az 1992-ben elkészült ebeposz, a finn eredeti mellett angolul, németül és olaszul. Hogy az ötödik nyelvként az észak-karjalai sorakozik fel erre a listára, több szempontból nagy fegyvertény. Mivel Lönnrot a Kalevala alapjául szolgáló népi énekeket ezekről a területekről gyűjtötte, a szövegek most visszatalálnak az évszázadok örökségét megőrző és továbbvivő közösséghez. A másik fontos szempont az, hogy az elkutyított Kalevala a karjalai gyerekekhez nemcsak az ősi népdalkincs egy részét hozza közelebb, hanem nagyon jelentős szerepe van a veszélyeztetett státuszú karjalai nyelv(ek) megőrzésében és továbbörökítésében.

A borító egy részlete
(Forrás: Mauri Kunnas)

A finnek, vagyis pontosabban a Karjalan Sivistysseura (Karjalai Művelődési Társaság) a karjalai fordítást jótékony célra szánták, a megvásárolt példányokat elküldik Karjalába, könyvtáraknak, iskoláknak és az ún. nyelvi fészkeknek, vagyis olyan kis közösségeknek, amelyben az idősebb korosztályhoz tartozó anyanyelvi beszélők családias környezetben igyekeznek átadni a nyelvet az eloroszosodó vagy már eloroszosodott gyerekeknek, kiegészítve a foglalkozásokat a hagyományos kultúra átörökítésével, többek között kézműves tevékenységekkel.

A Karjalan Sivistysseura Helsinkiben működő szervezet, célja a karjalai nyelvek megmentése, revitalizációja. Honlapjukon meghallgatható nyelvi anyagokat is találhatnak a karjalai nyelvek iránt érdeklődők. A könyvek megrendelése az interneten keresztül is történhet, a szervezet honlapján található finnes precizitással összeállított kérdőív kitöltésével, amelyen megjelölhető, hogy a megrendelő saját célra szeretné-e a könyvet, vagy a karjalai gyerekek nyelvtanulását kívánja-e inkább elősegíteni vele. Az utóbbi esetben a megrendelő megválaszthatja, hogy inkább iskolának vagy könyvtárnak szeretné-e szánni a kiadványt, vagy valami más megnevezendő közösségnek. A Sivistysseura pedig arról is gondoskodik, hogy eljuttassa az adományokat a karjalai címzetteknek.

A karjalai fordítást a karjalai anyanyelvű Nadja Lutohina készítette.

A Kalevala mint ihletforrás. Gyere csak ide, hadd használjalak fel!
(Forrás: Mauri Kunnas)

A Kalevala utóélete – ahogy azt Szegeden látják

Az eposz rendhagyó feldolgozásairól sokat hallhatott a közönség a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszéke által március 3-án szervezett Kalevala-napi ünnepségen, amely összekapcsolódott a szegedi Finn Klub újraalakulásával is.

A rendezvényt a tiszteletbeli konzul, Visy Csaba nyitotta meg, majd különböző előadások következtek a Kalevala utóéletéről.

A finn mitológia és képregényművészet összefüggéseiről Váradi Gábor mesélt. A modern művészetben, a karikatúrákban és képregényfigurákban jelentkező Kalevela-motívumokról számolt be, megemlítette többek között a Kalevala Donald-kacsás verzióját, a Sammon salaisuus (A szampó titka) című kiadványt, valamint utalt arra a számos mitológiai lényre, akik alkotók százainak fantáziáját mozgatták meg, mind Finnországban, mind külföldön.

Dagobert bácsi és a sampo
(Forrás: Don Rosa és Egmont)

Kozmács István a modern művészetben jelentkező Kalevala-adaptációkról is mesélt a Kalevala mindenkor című előadásában, utalt többek között Paavo Haavikko Vaskor című munkájára, amelyből film is készült; a Kutyák Kalevalájára is, és a 2009-ben Helsinkiben megrendezett Kalevala-kiállításra, amelyre 10-10 finn képzőművész és zeneszerző modern szellemű alkotásokat készített a nemzeti eposz bizonyos énekeihez. A munkák a Taiteilijoiden Kalevala (A művészek Kalevalája) című kötetben jelentek meg (CD-melléklettel a zenés, illetve filmes alkotások bemutatására). Az egyik filmet, Pöydältä voi tippua (Az asztalról le lehet esni; rendezte Santeri Tuori) meg is tekinthették a jelenlevők. A kétéves Niila Tuori szenzációs produkcióiban, ahogy igyekezett hétköznapi szituációkat korlátozott nyelvi eszközökkel, azonban annál nagyobb hévvel és lelkesedéssel elmagyarázni, mintha a nyelv születésének lehettünk volna szemtanúi.

Lászlóffy Ildikó a metálzenében jelentkező Kalevala-motívumokat emelte ki. Felhívta többek között a figyelmet arra a fontos tényre, hogy a zenében számos különböző műfajban alkotó művész merít ihletet a Kalevalából, és a finn zenei nagyhatalom olyan nemzetközi szóvivői, mint a Turisas, az Ensiferum vagy az Amorphis is merítettek az eposzból. Az Amorphis készülő Väinämöinennek szentelt albumáról is szó esett.

Väinämöinen: vajon az Amorphis is így ábrázolja majd?
(Forrás: Mauri Kunnas: Koirien Kalevala)

A Turisasnak a vas születéséről írott száma, amely sajnos angolul szólal meg, a Kalevala első angol fordítását véve alapul, alább meghallgatható: