A több nyelven írt azonos tartalmú szövegek nem csupán az ismeretlen írások és nyelvek megfejtésben, de a modern nyelvtechnológiában is nagy szerepet játszhatnánk. Ezt sejti meg olvasónk, és szakértőnk megmutatja, miként.
Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy mi a különbség tartalmilag két mondat között. A válaszhoz szakértőnknek előbb azt kell tisztáznia, mit is jelent az, hogy „tartalmilag”. Írásából az is kiderül, hogy Arisztotelész nem azt nevezte alanynak és állítmá...
Mi van akkor ha egy szerkezetet helyesnek érzünk, pedig nyelvtani ismereteink alapján helytelen? Vagy éppen fordítva! Az egyes nyelvi formák közötti választást sokféle tényező befolyásolhatja, és ezek időnként igen szeszélyesen hatnak egymásra. Olvas...
Házi szakértőnk egy városi legendával kapcsolatban kapott kérdést. A szenzációra éhes csalódott olvasóknak kárpólásul elárul valamit a „városi legenda” kifejezésről.
Az iskolában azt tanuljuk, hogy a képző az az elem, amelyet ha egy szótőhöz hozzáteszünk, egy másik szót kapunk. A valóságban a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a tő és a képző határa nem világos, ahogy gyakran azt sem, mit is keres a képző az adot...
Mire való a vessző? A túl sok vessző használata valóban zavarja az olvasást? Hol kellene vesszőt használnunk? Házi szakértőnk egy olvasói kérdés kapcsán elmélkedik.
A szólások eredetében nem mindig a nyelvész az igazán illetékes – gyakran inkább a régi, elfeledett szokásokat, életformát kell ismerni ahhoz, hogy megfejtsük őket. A nyelvész viszont tudja, hogyan változhat a nyelv.
Világos, hogy az „anyanyelv” kifejezés nyelvek széles körében elterjedt. De tényleg „apanyelvük” van-e a lengyeleknek, és ha igen, miért? Olvasónk kérdez, szakértőnk válaszol... vagy mégsem?
Sérti-e a nők egyenrangúságát, ha foglalkozásnevükhoz hozzátesszük a -nő utótagot? Másmilyen verseket ír egy költőnő, mint egy költő? Másképp takarít egy takarító, mint egy takarítónő? Mi dönti el, hogy melyik forma a helyes? Ismét házi szakértőnk vá...
Házi szakértőnk nem árul petrezselymet, csak úgy özönlenek hozzá a kérdések. Például magáról a petrezselyemről. Ismét a dolgok gyökeréig kell leásnunk: mi helyes és mi nem? Ki az, aki zöldet jelez?
A nyelvnek két alapvető funkciója van: leíró és kifejező. Az előbbi arra szolgál, hogy helyzeteket, eseményeket ábrázoljunk, akár valóságosak azok, akár egy képzeletbeli világ részei. A kifejező funkcióval pedig belső állapotunkról, érzéseinkről tájé...
Hogyan rekonstruáljuk az alapnyelvet? Miként lehet a mai alakokból kikövetkeztetni az eredetit? Egyáltalán: rekonstruálható-e mindig pontosan az eredeti? Bár a nyelvtudománynak van válasza ezekre a kérdésekre, az tény, hogy a feltételezéseinket csak ...
Ősi hitvilág emlékét őrzik a nyelvek? Vagy a természetet személyesítik meg? Szakértőnk leszámol a romantikus elképzelésekkel, és kiderül: bizonyos dolgokat azért fejezünk ki, mert ki kell fejeznünk. A kérdés már csak az, hogy honnan származik a kénys...
Házi szakértőnk ismét olvasói kérdésre válaszol: nem a levegőbe beszél, hanem a levegőről – pontosabban arról, hogy honnan ered a magyar „levegő” szó. Kiderül az is, mely más szavakkal áll kapcsolatban.
Ritka eset, hogy egy tanszéket nem az egyetem, hanem kutatók alakítanak saját erőből, hogy utánpótlást neveljenek maguknak. De az egyetemek, úgy látszik, nem fogadják szívesen az ilyesmit. A budapesti Elméleti Nyelvészet Tanszék ilyen tanszékként ind...
Mitől függ, hogy milyen gyorsan tanul meg a gyerek egy nyelvet? A válasz bonyolult, de a fő meghatározó tényező minden bizonnyal nem a nyelv „bonyolultsága”. Sokkal inkább meghatározó az, hogy a gyerekkel mennyi nyelvi játékot játszanak.
Hogy hívják az Egyesült Államokban az ausztráliai őslakos bevándorlókat? Sértő-e a magyarban a néger szó? Sárgák-e az ázsiaiak? Szakértőnk olvasói kérdésekre is válaszol, s eközben kiderül, miért van szükség a politikai korrektségre, és lehet-e egy e...
A „szörnyet hal” kifejezésben a „szörnyet” eredetileg azt jelentette: ’szörnyűt, szörnyen’. De mit jelent ma a kifejezés? Szakértőnk cikkében még egy szörnyűségről lesz szó: a helyesírásról.
Olvasónk azt kérdezte, miért mondunk hosszú [sz]-t a „jössz” igealakban. Nyelvész szakértőnk több különböző tényezőt is felsorol, amelyek közre játszhattak a kivételes alak létrejöttében.
Nyelvtani szempontból sok esetben valaminek a hiánya is jelöl, kifejez valamit. Ezekben az esetekben a nyelvészek hajlamosak úgy tekinteni a semmire, mintha valójában az is valami lenne. És ebből sok bonyodalom származik...
A nyelv gyakran használja meglevő eszközeit sajátos funkciókban akkor, amikor a szokásos funkciót az illető eszköz nem képes betölteni. Az eszközök ilyen kihasználtsága nyelvenként és nyelvjárásonként változhat. A leghelyesebben tesszük, ha megmaradu...
Egy magyarul tanuló svéd a nyár közepén egy talpig bőrruhába öltözött motoros futártól kérdezte meg együttérzően: „Meleg?” Baj-e hát, ha egyes szavak többértelműek? Egyáltalán: hogyan alakult ki a hőmérsékletre utaló szónak a szexuális preferenciára ...
Mielőtt Párizsba beszökik az ősz, „août”-ot írnak a dátumba, pedig csak [ut]-ot mondanak. Nem lenne itt az ideje az írásreformnak? Cikkünkben szakértőnk azon is elmélázik, hogy egy kínainak vagy egy magyarnak könnyebb-e felismernie egy tűzoltóautót.....
Az emberi kommunikáció abban különbözik az állatitól, hogy az ember képes arról is beszélni, ami nem tényszerű, sőt arról, ami ellentétben áll a tényekkel. A nyelvek azonban nem csak abban a tekintetben különböznek egymástól, hogy ezeket hogyan fejez...
Mi köze a meggyilkolt kerékpárosnak a menyasszonyhoz és az ex-feleséghez? Miért sértődött meg Jóska és Kati főnöke? Gyerek-e még a logikából megbuktatott fiú? Milyen viszonyban a van a távol levő és a leendő főnök, és mit főznek az ausztráliai bennsz...
Ügyes bajos dolgaink mellett rendszeresen még arra is van energiánk, hogy egymás nyelvhasználatát javítgassuk. Ilyenkor általában abból indulunk ki, hogy egyetlen helyes változat létezik a nyelvben, és ezt a változatot mi használjuk; aki pedig ettől ...
Egy kedves olvasónk azt kérdezte, hogy miért mondjuk azt, hogy „Pécsre megyek”, de azt „Bécsbe megyek”. Szakértőnk pedig utánajárt a kérdésnek: megmutatja, mi a fő szabály, és hogy hogyan ágyazódnak egymásba matrjoskaszerűen a toldalékolási tendenciá...
Ha házi szakértőnk azzal kezdené, hogy a Börzsöny nevének köze van Brazíliához, olvasóink biztos azt hinnék, hogy a Pilis szívcsakrájához méltó elméletet próbál felállítani, vagy ő is az indián–magyar rokonság híve lett. Azért persze erről szó sincs....
