Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerző: Kálmán László
Találatok száma: 395
Megjelenített tételek:
Harmadakkora válasz
| Kálmán László | 2011. október 10. |
Akkor most számítanak a szótárak, vagy sem? Érdekes-e a szerző szándéka, ha az olvasó várhatóan másképp értelmezi a szöveget? Miben hasonlít egymáshoz a genetikusan és a meleg? Olvassa el, mi van a nyúlon túl!
Merre horgadsz?
| Kálmán László | 2011. október 5. |
Van-e iránya a horgadásnak? Mit mondtak erről a görögök? Lehet-e három résztvevője egy párbeszédnek? Nagyra becsülte-e Szókratész a nyelvvel való foglalkozást? Lehet-e valami egyszerre helyes is, meg helytelen is?
Genetikusan: Kertész és Mártonfi a cél mellé lőtt
| Kálmán László | 2011. szeptember 27. |
A Nyesten is folytatódik a vita Kertész Ákos mondatáról, különösen pedig a „genetikusan” szó használatáról. Forog-e Wittgenstein cambridge-i sírjában? Bízhatunk-e a szótárakban? Ilyen gondolatai támadtak Kálmán Lászlónak, aki vitatja Mártonfi Atti...
Mi köze az ásványvíznek a kommunizmushoz?
| Kálmán László | 2011. szeptember 13. |
Ugyanazon nyelv ugyanazon szavai is jelenthetnek különböző dolgokat aszerint, hogy hol, milyen szövegkörnyezetben használjuk őket. A hivatalos meghatározás nem mindig esik egybe azzal, ahogy a szót a hétköznapi életben használjuk.
Kik azok a generativisták, és mit akarnak?
| Kálmán László | 2011. szeptember 7. |
A generatív nyelvészetről már mindenki hallott. Mindenki tudja, hogy Chomsky szerint a nyelv nem más, mint egy nagy transzformátorház. Mások viszont azt hallották, hogy a nyelv olyan, mint az elefánt ormánya. Szakértőnk most összefoglalja, mi mindent...
Instrukció, de instruction
| Kálmán László | 2011. augusztus 30. |
Hová tűnt az -n a magyar nyelv olyan jövevényszavainak végéről, mint az instrukció vagy a passzió? Házi szakértőnk nyomozásba kezd, és kiderül, hogy a „baleset” nem ott és nem akkor történt, mint a bejelentő véli.
Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
| Kálmán László | 2011. augusztus 26. |
Nyelvtanból megtanultuk, hogy három idő van: jelen, múlt, jövő. De vajon a jelen idejű igét tartalmazó mondat mindig a most folyó dolgokra utal, a múlt idejű ige mindig a már lezárultakra? Mi befolyásolhatja a nyelvtani idő által sugallt jelentést? H...
Angolul tanuljunk-e először?
| Kálmán László | 2011. augusztus 22. |
Az angol háttérbe szorítása nem önmagában probléma: az ezt alátámasztani kívánó érvelés mutatja meg igazán, mi a baj a magyar oktatásszemlélettel. Szakértőnk látszólag aktuálpolitikai kérdésekről szól, valójában a magyar társadalom gondolkozásmódjána...
„Folyamatos” és „befejezett”
| Kálmán László | 2011. augusztus 18. |
A pillanatok, mint a homokszemek, kiperegnek kezünkből. Ám a nyelv képes arra, hogy megállítsa a pillanatot, sőt, többre is: ugyanazt az eseményt folyamatában vagy pillanatképként megragadni. Legalábbis ez a látszat. A nyelvi forma és az idő viszonya...
Hol v, hol nem v
| Kálmán László | 2011. július 25. |
Vannak szavak, szóelemek, amelyek alakjukat tekintve is nagyon hasonlóak, jelentésükben sem találunk éles különbséget, mégsem cserélhetjük fel őket – legalábbis a helyesírásban. Szakértőnk a v történetéről mesél, miközben az is kiderül, mi van, ha ne...
Több szólamban beszélünk!
| Kálmán László | 2011. július 21. |
Bizonyára többeknek van olyan emlékük énekórákról, kóruspróbákról, amikor egy vicces kedvű diák megkérte a tanárt, mutassa be, hogyan is kéne együtt énekelni a szólamokat, a tanár pedig visszaszellemeskedett, hogy ha ő ezt meg tudná tenni, akkor bizo...
Tök
| Kálmán László | 2011. július 19. |
Miért van egy amerikai növénynek a magyarban szláv neve? Van-e köze a növénynek a 'nagyon' jelentésű tökhöz? Lehet-e egy szónak két eredete?
Mit csinál a hőség, amikor rekken?
| Kálmán László | 2011. július 15. |
Furcsa hatással van szervezetünkre az időjárás: ki gondolta volna, hogy a nagy meleg még a szavak eredete iránti érdeklődésünket is felkeltheti? Olvasónk kérdésére szakértőnk olyan frappánsan válaszolt, hogy nem csak a rekkenő szó eredetén gondolkozh...
Kialakul
| Kálmán László | 2011. július 12. |
Nem tudjuk, milyen elvetemült nyelvművelő ijeszthetett rá olvasónkra, szakértőnknek ugyanis még arra sem sikerült rájönnie, mi indokolhatta a kérdését. Reméljük, olvasóink közül valaki megfejti, milyen kifogások merülhetnek fel a kérdéses szókapcsola...
Beéri
| Kálmán László | 2011. július 8. |
Egyes igéinket bizonyos jelentéseikben tárgyasan ragozzuk, pedig ezekben a jelentéseikben sosem kaphatnak tárgyat. Olvasónk egy ilyen kifejezés eredetére kérdez rá, szakértőnk pedig legjobb tudása szerint igyekszik válaszolni. Nincs könnyű dolga: a s...
Volt-e a latinban magánhangzó-illeszkedés?
| Kálmán László | 2011. június 16. |
Nyelvtani szabályokat megállapítani, a jelenségek okát kutatni csak nagy mennyiségű nyelvi adat alapos vizsgálata után lehet. Ha csupán néhány adatból kiindulva messzemenő következtetéseket szeretnénk levonni, könnyen luftot rúghatunk, mint levélírón...
Kína nevei
| Kálmán László | 2011. június 8. |
Ha a két különböző tárgyat elveszítünk, nem gondoljuk, hogy feltétlenül ugyanott fogjuk megtalálni őket. Ha találunk két hasonló alakú és jelentésű szót, az sem jelenti, hogy feltétlenül ugyanonnan származnak.
Kevés vagy egy kevés?
| Kálmán László | 2011. május 31. |
Olvasónk majdnem összeveszett kiadójával. Szakértőnk nem vigasztalhatja, egy szerzőnek mindig keményen meg kell küzdenie a szerkesztőjével. Közben azonban olyan izgalmas dolgokról értesülhetünk, mint hogy a szakácskönyveknek saját nyelvük van, vagy h...
„Felesleges” változások
| Kálmán László | 2011. május 27. |
A nyelv állandóan változik, mert folyamatosan alkalmazkodik funkciójához. Azaz itt a baj: nem egy funkciója van, és mindhez alkalmazkodnia kellene. Éppen ezért sokszor ellenkező irányú változások mennek benne végbe egyszerre. Néha azonban úgy tűnik, ...
Plurale tantum
| Kálmán László | 2011. május 23. |
Olvasónknak sok fejtörést okoz, hogy nem találja a javak egyes számát. Útnak indulunk, bejárjuk a világ nagy hegységeit, szemüveget veszünk, és nem sajnáljuk a pénzt sem, koptatjuk a cipőt, a zoknit és a nadrágot, szó esik eljegyzésről és megtorlásró...
Kijöttelek
| Kálmán László | 2011. május 18. |
Olvasónk gyönyörű kérdéssel lepte meg szakértőnket. A cikkben sok dolgot láthatunk, megismerkedhetünk a kutyák keserű sorsával, sőt, rádöbbenünk, hogy egészen más igyekezni vagy sietni, mint próbálni.
A nyitótövekről
| Kálmán László | 2011. április 26. |
Szakértőnk legutóbb olyan kérdést kapott, mellyel kapcsolatban sok mindent el lehet mesélni – ráadásul olyan területről van szó, melyről az iskolai nyelvtanok mélyen hallgatnak. Megtudhatjuk, melyik magyar szó végződik tk-ra; miért sátoros, és nem sá...
Tányérat: egy jégkrém a tét!
| Kálmán László | 2011. április 23. |
Nyelvi kérdéseken érdemes vitatkozni, picit talán összeveszni is, sőt, köthetünk fogadásokat is. Persze csak akkor, ha olyan bölcs és igazságos döntőbíró áll a rendelkezésünkre, mint házi nyelvészszakértőnk. Válaszából megtudhatjuk, mi fán terem a ny...
Egybe vagy külön: -ó/-ő-s szerkezetek
| Kálmán László | 2011. március 29. |
A helyesírási szabályzat nem sokat segít az egybe- és különírás tekintetében: homályos szabályokat fogalmaz meg, látszólagos választási lehetőséget ad – valójában azonban egyesével kell megtanulnunk, melyik szerkezetet hogyan kell írni.
Egy érdekes változásról: elvessze és elveszítse
| Kálmán László | 2011. március 19. |
Régóta vitatott kérdés, hogy a nyelvművelők képesek-e valóban megváltoztatni az emberek nyelvhasználatát. Úgy tűnik, képesek, de nem biztos, hogy abba az irányba, amelyikbe szeretnék.
Al(ud)hatnék
| Kálmán László | 2011. március 12. |
A nyelv gyakran változik úgy, hogy ugyanazon szó különböző alakjai minél jobban hasonlítsanak egymásra. Más esetekben viszont a rendhagyó alakok nagyon sokáig megmaradnak. Mi a kétféle viselkedés oka?
Néz és lát
| Kálmán László | 2011. március 5. |
Van-e a szavaknak jelentésük, ami meghatározza használatukat, vagy csupán mi szeretnénk a használatukban valamilyen általános elvet felfedezni?
A múlt idejű igealakok
| Kálmán László | 2011. március 1. |
Ha egy nyelvi szerkezetet vizsgálunk, akkor legalább két nézőpontot kell figyelembe vennünk: a formát és a jelentést. Olvasónk szerint az angol Present Perfect pont olyan, mint a magyar múlt idő: nos, valóban vannak alaki hasonlóságok, de a használat...
Ez miatt, az miatt
| Kálmán László | 2011. február 25. |
A nyelv folyamatosan változik, de nem mindig tudjuk pontosan megmondani, mi a változás oka. Zoltán olyan kérdést tett fel házi szakértőnknek, melyre maga sem tudja a választ, s talán az egész nyelvtudomány sem. Ám a kommentekben bárki elmondhatja a v...
Médium, média, médiumok, médiák
| Kálmán László | 2011. február 14. |
A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.