Az igazi nyelvész még a legelszántabb nyelvvédőben is meglátja a jót: a finnyáskodók, kötözködők felhívják a figyelmet az olyan nyelvi változásokra, melyeket a nyelvész magától talán észre sem venne. Persze előfordul, hogy a nyelvvédők évszázadok óta...
Olvasónk észreveszi, hogy egy általa olvasott cikkben nem „helyesen”, azaz nem az irodalmi nyelv normáinak megfelelően használják a mely szót, de eközben rádöbben: maga sem tudja, mikor kell vagy lehet használni. Nyelvész szakértőnk alaposan megszoro...
Ha a [ny]-t és a [ty]-t (illetve a valamikori [ly]-t) a n-ből, és t-ből (ill. l-ből) alapján alkotott betűkapcsolatokkal jelöljük, akkor a [gy]-t. dy-nek kellene írnunk, véli olvasónk. És igaza is van.
Egyes igekötők használatát szokatlannak érezhetjük. Mi is egy igekötő jelentése? Hogyan módosítja az ige jelentését? Lehet-e egy igekötős igének új jelentése úgy, hogy sem az igekötőnek, sem az igének nem lesz új jelentése?
Kimeríthetetlen téma, az amatőr és a megélhetési nyelvvédők egyik kedvenc vesszőparipája, a magyar alaktan egyik legfurcsább vonása, a legrégebbre visszanyúló ingadozások egyike, szóval izgalmas, és biztos nem utoljára lesz szó róla.
Akik rendszeresen olvassák nyelvész szakértőnk írásait, maguk is kitalálhatják, nagyjából mit fog válaszolni olvasónk kérdésére. Ő azonban továbbmegy, így megtudhatjuk azt is, miben különbözik a magyarban a térbeli és időbeli határpontok jelölése. A ...
Hogyan születnek és terjednek el a nyelvek? Milyen régiek Európa nyelvei? Miért megy végbe a nyelvcsere? Befolyásolhatják-e a genetikai kutatások a nyelvészet eredményeit?
Olvasónk gyanút fogott: talán bizonyos magyar mássalhangzók nem olyanok, mint a többi. Talán a helyesírási szabályaink sem megfelelőek. Szakértőnk igazat ad neki, de csak részben.
Gyakran vált ki vitát, hogy egy-egy idegen nevet hogyan kell helyesen ejteni. Szakértőnk az általános szabályokat vázolja – de vannak-e egyáltalán ilyenek?
Mi a kötelező? A gépjármű-biztosítás, amit váltunk, vagy maga a biztosításváltás? És kell-e kötőjelet írni a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételekbe?
Amikor egy-egy újságcikk szenzációként bejelenti, hogy éppen megcáfolták akár az univerzalizmust, akár a relativizmust, azt mindig nagyon elővigyázatosan kell kezelni, mert a népszerűsítő irodalom leegyszerűsíti a tényeket. Akiknek korrekt, tudományo...
A szabályszerűséget tehát valahogy úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a kerekítetlen elölképzett magánhangzók a magyarban annál inkább semlegesek az elölségi harmónia szempontjából, minél magasabb a nyelvállásuk.
A hull nagyjából kihalt ige, már csak a hull a hó kifejezésben él, abban is alig. De nem kérhetjük számon a nyelven, hogy minden igét csak egyféle dologra használjunk.
Vajon honnan ered a „szia” köszönésünk? Netán az angol „see you” szlenges változatából, a „see ya”-ból? A nyelvész válasza „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” kérdésére.
Egy nőnek melle van vagy mellei vannak? Miért nem mondjuk: felhúzom a cipőket a lábaimra? S mi a helyes: iker vagy ikrek? Most akkor hogyan is működik az egyes és a többes szám a magyarban? A nyelvész válaszol.
„Ez előtt a ház előtt áll a kocsim.” Egy hasonló mondat leírásakor habozott már Ön is, hogy vajon egybe vagy külön kell-e helyesen leírni azt, hogy „ez előtt”? Ha igen, Önnek is szól Kálmán László nyelvész fejtegetése a magyar helyesírás logikájáról.
Sok szó esett mostanában az „alapszókincs” fogalmáról. Egy titokzatos telefonáló arról érdeklődött nálunk, hogyan állapítható meg ilyen, és egyáltalán nyelvészet-e, amikor a tudósok ezt próbálják meghatározni. Az nem derült ki, ki volt a telefonáló, ...
Nincs mindig egyszerű dolgunk, ha az angolból átvett jövevényszavakat szeretnénk ragozni. P. László például ott akadt meg, hogy nem tudta eldönteni: ő most vajon „blogol” vagy „blogozik”? A nyelvész megmondja.
Hogyan mondjuk felszólító módban a rejleni igét? Rejljen? És a vedleni igét? Vedljen? Vedledjen? Netán vedeljen? Vannak a magyarban bizonyos igék, amiknek meglehetősen fejtörő a felszólító, illetve a feltételes módú változata. Most hogy is van akkor ...
Megesik olykor, hogy összeráncolt szemöldökű főnökünk számon kér rajtunk valamit. Vagy számon kér tőlünk valamit. Vagy éppen számon kér minket. Hogyan is használjuk helyesen a számon kér kifejezést? A nyelvész majd megmondja.
Ha a süteményt minyonnak ejtjük, vajon miért mondjuk a magnóliát mégis magyarosan? Miért van az, hogy sok európai nyelvben a kilences szám neve és az új jelentésű melléknév alakja megegyezik? Károsak lehetnek-e a nyelvhasználatra az SMS-ben használt ...
Elgondolkodtak már valaha is a gömb, a golyó és a labda közti különbségen? Három különböző szó, ami látszólag ugyanarra a fogalomra utal. Mi lehet mégis az eltérés? Lássuk a nyelvész véleményét.
Koviubi, pari, zsepi: vajon a nyelvész mit gondol az ezekhez hasonló becéző szavakról? Vajon egyes helyzetekben miért hatnak nem odaillőnek, máskor pedig miért érezzük őket helyénvalónak? S milyen formában használhatjuk a Pécsett, Kolozsvárott kifeje...
Hiába a törvény, az üzletek, boltok, kávézók cégérén még sincs feltüntetve a magyar felirat. De vajon miért kéne például egy kínai zöldségesnek magyar kiírás? Hasznos-e, egyáltalán betartható-e ez a törvény? S vajon a tudományos szakkifejezéseket nem...
Ha mindenféle nyelven meg tudják különböztetni, ráadásul nálunk is akadna rá szó, miért nem teszünk különbséget bizottság és bizottmány között? Miért az a helyes, hogy „ésszerű” és nem az, hogy „észszerű”? Sok vagy kevés az iskolákban a nyelvtanóra? ...
Tényleg „olyan szép, régies”, ahogy a székelyek beszélnek, vagy éppenséggel modernebb a dialektusuk, mint a budapestieknek? Ha van olyan, hogy „szabadna”, miért nincs olyan, hogy „muszájna”? Milyen számnak a szere a számszeríj? A nyelvész ismét válas...
