Ma már nehéz elképzelni, milyen fontos szerepet játszott a tévé a hetvenes-nyolcvanas években. Pedig jóval kevesebb csatorna volt, és azok sem voltak mindig érdekesek.
Vajon van-e köze a „nyúl” főnévnek a „nyúl” igéhez? Talán olyan szépen kinyúlik ugrándozás vagy futás közben? Esetleg lenyúlja a káposztát és a répát a veteményesből? Feltárjuk az igazságot.
Kell-e az ukrán városokról szólva ezek ukrán elnevezését használni, vagy célszerűbb megmaradni a jól bevált orosz formáknál? A válasz nem mindig egyértelmű, általános érvényű válasz pedig egyáltalán nem is adható.
A nyelvek rokonsága annak köszönhetően bizonyítható, hogy a hangváltozások meglehetősen szabályosan mennek végbe. Persze a kép összekuszálódhat, és a véletlenek is bekavarhatnak – a jelentésváltozásokkal pedig már nincs ennyire egyszerű dolgunk. Enne...
Olvasónk egy palóc nyelvjárási sajátosságról érdeklődik. A jelenség magyarázata azonban nem a magyar nyelvben, hanem az emberi nyelvben rejlik. Kiderül, hogy nem véletlenszerű, milyen szerkezetű szótagok létezhetnek egy nyelvben.
Évtizedeken át április negyedikén ünnepeltük hazánk felszabadulását. A szovjet csapatok megjelenése kétségtelenül hatott a magyar szókincsre is, de nem biztos, hogy úgy, ahogy az első pillanatban gondolnánk.
A magyar nyelvről sokszor hallhatjuk, hogy mint finnugor nyelv az agglutináló típusba tartozik. De vajon mit jelent ez, és milyen típusok vannak egyáltalán? És mennyiben igaz ez a megállapítás?
Vannak költők, akikről azt mondják: egész életükben ugyanazt a verset írták. Az mindenesetre tény, hogy sok művész többször, több irányból nekifut egy-egy téma feldolgozásának. De van-e ilyen a publicisztikában? Uj Péter két írását vizsgáltuk meg.
A nyelvművelőkkel kapcsolatban nem csupán az a kérdés, hogy mennyire jó nyelvészek. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy nyelvhasználóként sem ismerik jól azt a nyelvet, nem ismerik a magyarítani kívánt fogalmakat, tájékozatlanok a világ dolgaiban.
A mostani orosz–ukrán politikai konfliktus időben és a virtuális térben is egyre szélesedik. A Wikipédián például a korai keleti szláv államiság történetét tárgyaló szócikk címe körül lángolt fel a vita.
A nyelvi jelenségek földrajzi eloszlása olyan bonyolult, hogy szinte csodálkozhatunk, hogyan mernek a nyelvészek nyelvjárásokról beszélni. Egy válogatásból szemezgettünk ki hat leleplező térképet.
A támogatási elvek koordinálásában való részvétel is feladata lesz az új Magyar Nyelvstratégiai Intézetnek. Hogy ez mit jelent, azt nem tudjuk, ahogyan azt sem, miként kívánják megőrizni a nyelvi gazdagságot vagy hogy mi is az az értékvesztés. Azt pe...
Vajon inkább tudományos kutatóintézet, vagy hivatal lesz a Magyar Nyelvstratégiai Intézet? Politikai-diplomáciai, vagy inkább oktatásfejlesztési feladatokat lát el? Vagy inkább a jó értelemben vett nyelvműveléssel, a szakszókincs fejlesztésével és ny...
Meggyűlik a bajunk a Krím nyelvtani viselkedésével, és a Krím-félsziget helyesírásával. Azzal vigasztalódhatunk, hogy az utóbbi még a helyesírási szótárak íróit is megzavarja. Természetesen csakis a szabályozás a hibás.
Olvasónk szerint a magyar etimológiai szótárak elavultak – mi rámutatunk, hogy leghamarabb az az etimológiai szótár fog elavulni, amelyik még csak most készül. Közben az is kiderül, miért nem jó az értelmező-etimológiai szótár.
Kata nevű olvasónkat piszkálja, ha a fogpiszkáló csomagolásán „fogvájó” szerepel. A jelenség nem új, sőt mondhatjuk, nem olyan rossz a helyzet, mint korábban volt – és mint amilyen a jövőben lehet.
Ha egy hangnak a magyar nyelvterület nagy részén megkülönböztető szerepe van, miért nem jelöli a helyesírás? Vajon jobb lenne-e, ha jelölné? Kiderül, hogyan fordulhat egy pozitív nyelvi jogi kezdeményezés lingvicista rémálommá.
Mezsihirjának vagy Mezsigorjának hívják Janukovics volt rezidenciáját? Miért hallunk két hasonló, ámde különböző nevet a hírekben? És mit jelent a név?
