Az Agerpres hírügynökség híre szerint Stelian Fedorca egy uniós támogatással megvalósuló oktatási projekt bukaresti bemutatása alkalmával tért ki a székelyföld történetét bemutató tankönyvre is. Elmondta, felmerült annak a gyanúja, hogy nem törvényesen vezették be a Hargita megyei iskolákban szeptember óta használt tankönyvet.

„Ha a címében szerepel, hogy a székelység története és tankönyv, akkor van egy kis gond vele, és be kell vonni, mert a közoktatási rendszerben csakis az Oktatási Minisztérium által láttamozott tankönyvek használhatók” – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, a tárca első információi szerint nem tartották be a tankönyvek bevezetésére vonatkozó előírásokat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Stelian Fedorca azt is elmondta, hogy a Hargita megyei tanfelügyelőségre küldték a tárca ellenőrző testületét, hogy az megállapítsa, betartották-e a törvényes előírásokat a választható tantárgyként vagy szakkörökön tanított új tantárgy tankönyvének a bevezetésekor.

A székelység történetét összefoglaló, hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt tankönyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A tankönyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság készítette el úgy, hogy iskolai tankönyvnek is megfeleljen. A szerkesztő bizottság koordinátora, Ferencz S. Alpár korábbi Hargita megyei főtanfelügyelő a könyv bemutatásakor az MTI-nek nyilatkozva formaságnak tartotta annak a tanfelügyelőségi jóváhagyásnak a beszerzését, amelyet a tantárgy bevezetésének az egyetlen feltételeként említett.

A szerzők szerint nem  tankönyv

A szerzők szerint nem minősül tankönyvnek a szeptemberben tankönyvként bemutatott, a székelység történetéről szóló mű, amelynek használatát az oktatási minisztérium ellenőrző testülete vizsgálja a Székelyföldön. Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a könyvet kidolgozó bizottság koordinátora a Krónika napilapnak elmondta, közoktatásjogi szempontból a székelység történetéről szóló kiadás nem tankönyv, hanem választható tantárgyak esetében, illetve szakköri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag. 

A történelemtanár  megjegyezte, a szaktárca Hargita megyébe küldött bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, a székelység története helyett pedig a helytörténet címet javasolta. Ferencz S. Alpár rámutatott, Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok. Ezért meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.

Hasonlóan nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek Bartolf Hedwig, Hargita megye jelenlegi főtanfelügyelője. Hozzátette, a kézikönyvet úgy kell használni, miként a nyelvtanár a szótárat. A főtanfelügyelő megerősítette, a minisztérium ellenőrző testülete három iskolában is vizsgálta a könyv használatát, a vizsgálódás eredményeit tartalmazó jelentést még nem kapta meg. A főtanfelügyelő elismerte, hogy nem tartották be a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatában előírt valamennyi lépést.