-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem értjük az orvosi szaknyelvet, és akkor sem nézünk utána, ha az életünk múlhat rajta.
Betegek és egészségügyben dolgozók szempontjából egyaránt káros az „egészségügyi analfabétizmus”, vagyis az egészségügyi ismeretek teljes hiánya. A betegségek megelőzésének, a betegellátás reformtörekvéseinek ebből eredő nehézségeit, az angol Lancet szerkesztőségi cikkben ismertette.
Az egészség megőrzésével, járványok kirobbanásával vagy a betegségek kiderítésével, ellátásával foglalkozó tv-riportokban, újsághírekben megszólalók sokszor képtelenek olyan nyelven fogalmazni, hogy azt az utca embere is megértse. Még több a nehézség a betegeknek adott információkkal: a kórházi zárójelentések megírásakor gyakran az orvosok is olyan rövidítéseket, betűszavakat használnak, melyeknek értelmét néha nemcsak a betegek vagy családjuk, hanem még orvoskollégáik sem tudják megfejteni.
A másik oldal is igaz: az iskolákban a természettudományos oktatás legtöbbször elégtelen arra, hogy az emberi szervezetet vagy a betegségek eredetét akár alapszinten is megtanítsa, az emberek többsége pedig a testének működésével kapcsolatos ismereteknek akkor sem néz utána, ha ettől az élete függhet.
Az előbbiek következménye, hogy a gyógyintézetből elengedett beteg és hozzátartozói gyakran nem tudják, mi a betegség lényege, és mit kell tenni ahhoz, hogy az újabb kórházi felvételt elkerülhessék. A szerkesztőségi közlemény szerint az amerikai egészségügyi reform kidolgozói az országban észlelt egészségügyi írástudatlanság miatt attól tartanak, hogy a kedvező változások a társadalomnak éppen ahhoz a rétegéhez nem jutnak el, amely miatt a reformokat elindítanák.
Az egészséggel, betegséggel kapcsolatos tájékoztatást különösen az idős, nyugdíjas korosztályok tagjai nem értik, kiváltképp ötmillió amerikai állampolgár, aki szinte nem is beszél angolul. A brit szakemberek azt is kiemelik, hogy az egészségügyi analfabétizmus tényleges mértéke sehol nem igazán ismert, mert nem elég alaposak azok a módszerek, melyekkel ezt a bonyolult társadalmi jelenséget megbízhatóan mérni lehet.
„Lehetséges, hogy az Egyesült Államok tanulhat a 2011-re tervezett Európai Egészségügyi Tájékozottsági Vizsgálatból is, amelyet azért végeznek majd, hogy az Európai Unió országaiban fölmérje az egészségügyi írástudatlanság mértékét” – olvasható a cikkben.