A kormányrendelet szerint a fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható, különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését.

Kiemelték: a felső tagozat 7-8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, s az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kormányrendelet szól arról is, hogy a köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, s ez a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat, a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák.

Kitérnek a kerettantervek megalkotására és a tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére is. Ez utóbbi kapcsán rögzítik: a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, illetve múzeumi, könyvtári, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, ha biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az abban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani – írták.

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több hatnál az 1–3. évfolyamon, hétnél a 4–8. évfolyamon, és nyolcnál a 9–12. évfolyamon. Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, a fent meghatározott tanítási órák száma eggyel növelhető.

A rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014-es tanévben az iskolai nevelés-oktatás 1., 5. és 9. évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.