"Az MTA egységes álláspontja, hogy 30 évente adnak ki "új" szabályzatot."

Ez biztosan nagyon kényelmes lehet, de innen üzenem önöknek: ideje lenne dolgozni uraim !

És ha lehet tegyék ezt a magyar nyelv művelésének célzatával és a fennmaradásába vetett reménnyel !

Igenis szükséges lenne a tervezett változások felett a társadalmi kontroll, a "széleskörű" egyeztetés !

A változások átvezetésének pedig sokkal gyakoribbnak kellene lennie, hiszen 30 év egy emberöltő !

A cikkhez és méginkább annak mondanivalójához szívből gratulálok a szerzőnek !

@Deixis: Jogos álláspont. Azt is tudomásul kell venni, hogy a kérdéshez való viszonyunk sem egyforma. Ami zavart, de kényszerűen tudomásul vettem: a teljesen hivatalos iratokban is sűrűn előfordultak eddig is hibák (csak egy példa: az 1984. évi változtatások figyelmen kívül hagyása, de van olyan is, aki a 21. században is cz-t (sic!) használt), hiszen nincs jogszabályi kötelezettség az épp érvényes helyesírás alkalmazására.

@lichti: A Sztakit a felhasználók szerkesztik, éppen ezért nem is ajánlatos a használata. Egyébként sem, nem csupán a helyesírása miatt.

Apropó: Helyesírás. Nem tudja a bal kéz, mit csinál a (jobb) bal kéz?

Ki szerkeszti és adja ki a helyesírási szótárat? Az MTI-SzTAKI angol-magyar-angol szótárban a "dictate" jelentései között az egyik így van írva: elöir (rövid ö és i). A "specify" meg így: előír (helyesen!). Szóval van az ö-i-s változat is? Egyébként rengeteg ilyen jellegű hiba van úgy is, hogy ugyanazon szó egymás közelében hibásan és jól is szerepel. (Döntse el a használó, melyik helyes, és szavazzuk meg?) Tudom, ajándék lónak ne nézd a fogát, de jól leírni nem kerül nagyobb fáradságba! A hibákat többször jeleztem az erre szánt módon, változás semmi.

@szigetva: A szerző a belinkelt előadásában épp azt mondja, hogy nem így van, és ezért régen "külömb"-nek is írták, amíg az akadémiai helyesírás nem találta ki, hogy ezt "n"-nel kell írni.

Egyébként ez a kérdés eléggé szubjektív. Neked lejön, mert nyelvész vagy, nekem is, mert ilyesmivel foglalkozom, de lehet, hogy a Mari néninek a faluban eszébe sem jutna, hogy a "különb" töve a "külön". (Nekem pl. egyértelmű lenne, hogy a "padka" a "pad"-ból van képezve.)

@Sultanus Constantinus: Miért volna ez, a "külön"-t mindenki használja, és sokaknak megvan, hogy ez a "különb" töve. (Én olyasmire gondoltam, hogy "padka".)

@szigetva: Ehhez képest a szerző előadásában említett "különb" éppen ez a kategória helyesírásilag.

@Sultanus Constantinus: „mert nagyon sok ősi szóban már nem mutatható ki az összetétel” Ha nem mutatható ki, akkor nem összetétel. A helyesírás szempontjából semmiképp, de egyébként se.

Jav.: "A mai rohanó világban 30 év nagyon sok idő, egy nyelv életében IS. "

@Deixis: Sok mindenben egyetértek a hozzászólásodban leírtakkal (végre valaki megmondta a frankót). Egyedül egy dologban nem:

"Az MTA egységes álláspontja, hogy 30 évente adnak ki "új" szabályzatot"

Épp ez a baj. A mai rohanó világban 30 év nagyon sok idő, egy nyelv életében. Összevetésképpen, a spanyol akadémia pl. ~10 évente ad ki új értelmező szótárat, a legutóbbi helyesírási kézikönyv 2010-es, az előző kiadás 1999-es.

@nudniq: Az a helyzet, hogy ha teljesen következetes, egyszerű és logikus helyesírást akarnának csinálni (ami nem csak a magyarra, hanem bármely, több évszázados irodalmi múlttal rendelkező nyelvre igaz), akkor olyan radikális változtatásokat kellene bevezetni, amik óriási ellenállásokban ütköznének, még azok részéről is, akik a helyesírást erősen kritizálják. Pl. mit szólnának a franciák vagy a spanyolok, ha valaki kitalálná, hogy többé nincs szükség C és Q betűre, írjunk mindenhol K-t. Vagy bevezetnék a magyar helyesírásban, hogy ezentúl mindent fonetikusan kell írni: "aszt", "eccerű" stb. A probléma ezzel az egésszel, hogy a helyesírás csak akkor lehetne teljesen következetes, ha vagy csak a szóelemző-etimológiai, vagy csak a kiejtés szerinti írásmód alapelvét alkalmazná. Az első azért nem jó, mert nagyon sok ősi szóban már nem mutatható ki az összetétel, a második meg épp azért nem, mert akkor az a vicces helyzet állna elő, amely a fentebbi példáimban szerepelt. Egyedül a megmagyarázhatatlan, ún. "hagyományos" elvet kellene felszámolni, amely nem felel meg sem a szóelemző-etimológiai, sem a kiejtés szerinti írásmódnak. Könnyebb persze ezzel sem lenne senkinek sem, mert ugyanúgy egy szokást kellene megváltoztatni.

Ugyanilyenek egyébként vannak a spanyolban is: a szabály ott azt mondja pl., hogy azokban a szavakban írunk B-t, ahol a latinban B volt, és ott V-t, ahol a latinban V volt. Ehhez képest ebbe szintén belerondít a "hagyományos" elv, ami miatt aztán "maravilla" (< marabilia), "avante" (< ab ante), de "buitre" (< vúlture) stb...

@Deixis: „Úgy fogalmaznak itt meg páran értékítéletet, hogy még a kezükbe se vették.” Tegyük hozzá, hogy ez azért van, mert a Magyar Nyelvi Bizottság gyakorlatilag titkos anyagként kezeli a tervezetet. (Bár, úgy látszik, ismerősöknek azért csorognak az információk.) 2008-ban nyilvánosan elérhető volt a tervezet, és amikor elkezdték kritizálni, inkább eltüntették. Ezzel szemben 1984-ben széleskörű társadalmi egyeztetés volt arról, hogy mi változzon, mi nem. Ma ilyesmiről szó sincs.

„több év szakmai tudás áll mögötte” Mióta mérjük a szaktudást években? Azt pedig, hogy a szabályzók mekkora szakemberek, jól mutatja az eredmény.

@nudniq: @nudniq: ez igaz, de a akkor félreérthetően írtam. Nem "az" új (kiszivárgott) helyesírási szabályzat kéne, hanem egy új, szakszerű.

Még egy dolgot kihagytam az elavultságból: szókincs változás például, jövevényszavak írásának kérdése. És nem kell megijedni, akik csinálják, azok mögött elég nagy szakmai háttér áll és eléggé más a felfogásuk a szabályzat készítésről és magáról a szabályzatról, mint az 1984-ben történt. Az akkor megfelelő volt, de mostanra kell egy új.

A lecserélés ideje most jött el! Akik kevésbé tájékozottak, azoknak leírom, hogy 1984-ben jelent meg a 11. kiadás, előtte 1954-ben 10. kiadás. Én jól ismerem az egyik szabályzat készítőt és pár tévhitet szeretnék eloszlatni. Az MTA egységes álláspontja, hogy 30 évente adnak ki "új" szabályzatot, ami 2014-re esik. Amelyik munkacsoport ezzel foglalkozik, ott nem csak nyelvészek vannak jelen, hanem az MTA-nál dolgozó más tudományterületek képviselői is, akik felelnek ezért. Természetesen van egy központi, nyelvészeti mag, akinek ez a területe, de a vitás kérdésekben neves fizikusok, biológusok is ugyanúgy nyilváníthatnak ott véleményt, tehát nem csupán berögzött nyelvészek agymenése alapján lesz ez megírva és tapasztalat, hogy akik írják, azok sokan élő emberekkel is találkoznak, sőt diákokat tanítanak. Szóval nem egy szobában üldögélnek és elmélkednek a saját nyelvhasználatukról.

Az pedig ad absurdum, hogy mindenkinek megfelelő szabályzatot lehetne írni. A régi igenis elavult, mert csupa szabállyal van tele, amik nehezen értelmezhetőek, ráadásul van olyan szabály, amely egy előző szabályra épít, úgy hogy az előkerült probléma megoldása például iskolában még a kezdeti szabály megfelelő tanulását nem tette lehetővé. A mostani szabályzatban több lesz a példa és a szabályok ismertetés se merev kategóriánként fog történni, hogy azokat kellene bemagolni.

A nyelvészetre és ezáltal a szótár készítőire is hatottak a modern kori tanulás módszertani, valamint új, "liberálisabb" szemléletek, melyek a regulák visszaszorítását eredményezik. A megjelenő szótár sok esetben engedékenyebb lesz elődénél, például az egybeírt és a kötőjeles szavak esetében. De lesznek alaktanilag is kettősségek, mint az e-mail, amit ímélnek és e-mailnek is lehet majd írni, mivel az ímél használata fent kezdődött és nem elterjedt, de mindkettő változat belekerül, hogy majd 2034-re eldőlhessen melyik maradt fenn.

Továbbá irreális feltételezések alapján azt mondani valamire, hogy szakszerűtlen, nehezen követhető. Úgy fogalmaznak itt meg páran értékítéletet, hogy még a kezükbe se vették. Természetesen fontos egy szakértő véleménye, de legyen már annyi önálló kritikai érzéke az itt olvasóknak, hogy azután vonnak le következtetéseket, hogy el is olvasták, belenéztek, amit nem hiszem, hogy bárki meg tehetett volna.

Azt is tényként kell kezelni, hogy ez egy irtózatosan nagy munka. Amikor kikerül könnyű lesz kritizálni, de több év szakmai tudás áll mögötte és amíg személyesen nem állunk neki egy komplett magyar helyesírási szabályzatot írni, addig inkább ne okoskodjunk, hogy mi mentén kellene csinálni, mert lehet akkor döbbennénk rá, hogy az első gondolatunk, ami kívülről olyan nagyon jónak tűnt, a gyakorlatban lebőg.

Továbbá lesz átmeneti idő. Nem kell az összes könyvet újraírni, mert nem visszamenőleges. Ez nempolitika, itt nincsen visszamenőleges hatály. Az ismerősöm, akit személyiségi jogok miatt direkt nem nevezek meg, egy előadásában elég sok ember előtt ezt el is mondta. Sőt, azt is, hogy milyen piaci szempontok szerint fogják kihasználni ezt a kiadók is, ami ellen sajnálatosan semmit sem tehetnek. Kijönnek majd régi könyvek, rajtuk, hogy a 2014-es Magyar Helyesírás Szabályai alapján készültek újra el, ez marketing szempont.

Az a helyzet, hogy ideje volt már megírni ezt a szótárat és 30 év múlva újra meg fogják írni. Elnézést mindenkitől, akit ez sért, de az a véleményem, hogy nem embert próbáló feladat szabályokat megtanulni. Megjegyezzük, megtanuljuk. Jó, hogy nem az a probléma lassan, hogy mindenkinek személyes szótárat kéne összehegeszteni, mert ő éppen így szándékozik írni. Alkalmazkodunk és tanulunk. Egyébként egy új szótár nem ír át mindent a régiben. Nem úgy állnak neki a készítők, hogy oké, mivel új, a pozitív negatív lesz és fordítva. Ez azt az állapotot fogja rögzíteni, amiben a nyelv és a nyelvhasználók éppen vannak. Persze nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, de ez nem is célja.

A nyelvérzék pedig egy olyan fantom fogalom, minthogy a nők sokkal többet beszélnek, mint a férfiak. :D Jaj... Agyi folyamat kell ehhez. Azért nem írhat mindenki, aki úgy akar, mert egyszerűen Szent István halálának időpontja sem kerülhet át, mert éppen nem akartam vagy tudtam azt megjegyezni. Arra van az agyunk, hogy használjuk és tanuljunk, ha sokszor idegőrlő is.

A megjelenésről pedig annyit, hogy még néhány dologban folynak elég parázs viták, de ősszel fog elvileg megjelenni és senkinek nem kell kapkodni, mert nem lesz lincselés, ha egyik napról a másikra nem úgy írunk. Legalábbis a készítők nem ezt várják el, nem azért történik a megírása. Az iskolai tankönyvekben is nagy valószínűséggel először széljegyzetekben fog megjelenni és úgy vezetik át, de erről ők sem tudnak sokat, ez javaslat szintjén jelent meg, mert ezért már nem ők a felelősek.