Ezen a héten a magyar tudományt ünneplik Debrecenben (is). Az Akadémia már több mint tíz éve teszi ezt ilyentájt, 2003 óta pedig hivatalosan is a Magyar Tudomány Ünnepe november 3-a – ezt a napot választotta ugyanis az Országgyűlés a fiatal ünnep számára, hiszen 1825-ben ekkor ajánlotta fel Széchenyi István egy „tudós társaság” megalapítására birtokainak egyéves jövedelmét.

Aki ellátogat a debreceniek egyhetes ünnepi programjára, elsőként talán a tudomány sokszínűségét tapasztalhatja meg, hiszen az őssejtkutatástól az alternatív energiákon át az anyanyelv tudományos használatáig számtalan – közérdeklődésre számot tartó – témát érint és dolgoz fel a Magyar Tudomány Ünnepének Kiemelt Hete a cívisvárosban.

„Kifejezetten törekedtünk arra, hogy minél több tudományterületet fedjenek le a rendezvényeink” – mondja Magyar Éva, a szervezőbizottság tagja. „Szintén a céljaink között szerepelt, hogy Debrecen régióján kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye is részt tudjon vállalni az eseményekből” – teszi hozzá.

A ma kezdődő előadássorozat csütörtöki állomása a nyelvvel, az anyanyelvvel foglalkozik. Görömbei András szekcióelnök, az MTA tagja szerint nem a téma különleges jelentősége miatt „válogatták be” éppen ezt a tudományterületet az ünnepi konferencia listájába. „Bizonyított tény, hogy az anyanyelv és az anyanyelvi régió komoly előnyökkel jár a tudományos élet résztvevői számára, hiszen bizonyos ismereteket egész egyszerűen sokkal hatékonyabban dolgoz fel az anyanyelvén az ember” – mondja a professzor.

Amellett, hogy az (egyéni vagy közös) identitás és az anyanyelv szoros kapcsolatát boncolgatják, a többnyelvűség és akár a külföldi munkavállalás kérdései is felmerülnek a konferencián. Műhelymunkára is sor kerül: egy olasz, egy lengyel, egy osztrák és egy magyar hungarológiai műhely vitatja meg a lehetőségeket, problémákat Debrecenben.

Görömbei professzor hangsúlyozza, hogy a nyelvi felelősség tudatosítása és megerősítése lehet a legjelentősebb konkrét eredménye az előadásoknak, megbeszéléseknek, vagy akár az itt létrejövő kapcsolatoknak. „Hiszen felelősek vagyunk a gondolataink pontos kifejezéséért, és a nyelvünk megőrzéséért is – például olyan környezetben, ahol az kisebbségi nyelvként van jelen” – teszi hozzá Görömbei András.

A szervezők nem csupán a szakmának, sőt nem is csak a Debreceni Egyetem érdeklődő egyetemistáinak szánják az előadásokat. Nem steril szaknyelven, hanem kifejezetten érthető, köznapi nyelven szólalnak meg a magyar tudomány képviselői – szélesebb közönségnek, kíváncsi magyaroknak a Magyar Tudomány Ünnepén.