Más néven emlegetett román eredetű népcsoportokra is kiterjesztette a „külhoni románok” fogalomkörét a bukaresti képviselőház, amely szerdán nagy szavazattöbbséggel elfogadta a külhoni románság támogatásáról szóló törvény módosítását. A jogszabályba bekerült pontosítás szerint a külhoni románoknak járó jogok minden román eredetű, a román kultúrkörhöz tartozó külföldi személyt megilletnek, függetlenül attól, hogy milyen megnevezéssel (arománok, vlachok, moldo-vlahok, oláhok, cincárok, stb.) illetik őket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A bukaresti parlament a különböző határon túli népcsoportok nevesítése által egyértelművé tette, hogy a románsággal történelmi, kulturális rokonságban álló etnikumokat is a nemzet részének tekinti, és ezt az álláspontot a diplomáciai kapcsolatokban is érvényesíteni akarja. Bukarest tavaly Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megvétózását kilátásba helyezve érte el, hogy Belgrád egy kétoldalú egyezményben kötelezettséget vállalt az ország területén élő román ajkú kisebbségek – köztük a vlach közösség – jogainak tiszteletben tartására.

A jogszabály új változata ellen a romániai arománok egy csoportja demonstrációt rendezett a parlament folyosóján, azt kifogásolva, hogy nem ismerik el őket külön etnikumként. Costică Canacheuval, a magát arománnak valló parlamenti képviselővel az élen az arománok szövetségének tucatnyi tagja az aromán himnuszt énekelve tiltakozott a parlamentben etnikumuk „megszüntetése” ellen. Az aromán egy Macedónia, Albánia, Bulgária területén és a romániai Dobrudzsában élő, több százezer fősre tehető történelmi népcsoport, amelynek nyelve közeli rokonságban van a románnal.

Eugen Tomac, a külhoni románok parlamenti bizottságának elnöke üdvözölte a jogszabály elfogadását, és azt mondta, hogy ezentúl a románság nem 22, hanem 30 milliós nemzet.