Traian Băsescu román elnök – helyszíni jelentések szerint – ezt megerősítette Brüsszelben is, az EU-tagországok néppárti csoporthoz tartozó állam- és kormányfőinek találkozóján.

Romániai források már korábban jelezték, hogy a két fél megállapodásra jutott a nemzeti kisebbségekről szóló együttműködésről, ami Bukarest feltétele volt a hozzájáruláshoz. Ezzel az utolsó akadálya is elhárult annak, hogy az EU-tagországok vezetői mostani brüsszeli csúcstalálkozójukon döntsenek a tagjelöltség megadásáról.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Románia a közelmúltban váratlanul támasztotta új feltételül a szerb státus megadásához, hogy Belgrád biztosítsa megfelelően a vlach kisebbség jogait. Bukarest álláspontja szerint a vlachok is románok, ugyanakkor nem rendelkeznek anyanyelvű oktatással és román nyelvű misézést sem biztosítanak nekik.

A kétoldalú nézeteltérés miatt az EU-tagországok külügyminiszterei a hét elején nem tudtak dönteni a szerb kérdésben, bár a témát Belgrád számára pozitív elbírálást ajánlva továbbították az állam- és kormányfőknek.

Csütörtökön a román sajtó azt írta, hogy Bukarest azért helyezte kilátásba Szerbia EU-tagjelölti státusának megvétózását, hogy az EU-csúcstalálkozón vegyék fel napirendre Románia schengeni csatlakozásának a kérdését.  Mark Rutte holland miniszterelnök mindazonáltal a kormányfői értekezlet előtt, Brüsszelben jelezte, hogy országa továbbra is ellenzi Románia és Bulgária belépését a határok ellenőrzés nélküli átjárását biztosító schengeni övezetbe, amíg a két balkáni ország nem lépteti életbe a szükségesnek látott igazságügyi reformokat.