Sokszor képzeljük, hogy azért nem tudunk elég jó vagy éppen megfelelő döntéseket hozni, mert nem vagyunk birtokában az összes információnak. Az a benyomásunk, hogy minél több információ áll rendelkezésünkre, annál pontosabb képet tudunk alkotni egy adott problémáról, és ebből következően annál jobb döntést tudunk hozni. A The Week érdekes összeállítása amellett érvel, hogy ebben tévedünk: napjainkban a legfőbb problémánk az, hogy túl sok információ áll rendelkezésünkre!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A rossz döntések valóban származhatnak információhiányból, de – és ez napjainkban aktuálisabb – abból is következhetnek, hogy túl sok információval rendelkezünk. Az internet előtti időkben (kb. 20 évvel ezelőtt!) még olyan világban éltünk, hogy az információhoz nehéz volt hozzájutni: kevés ember privilégiuma volt egy-egy területnek az információmennyiségét birtokolni. Ma azonban az információ szinte mindenki számára elérhető, a megszerzéséért nem kell nagy erőfeszítéseket tenni. Sőt, sokszor érezzük, hogy olyan mennyiségben ömlik ránk, hogy szabadulni is alig tudunk tőle. A mindenki számára hozzáférhető adatok ma mint homokszemek a tengerparton: elképesztő mennyiségben állnak rendelkezésünkre.

Az internet térképe – 2005 januárjában
(Forrás: Wikimedia Commons / The Opte Project / CC BY 2.5)

A döntéseinknél szeretjük, ha minél több szempontot figyelembe tudunk venni, ha minél több lehetőségünk van. Ezért szeretünk a döntések előtt informálódni – még akkor is, ha ez nem vezet semmi jóra... Azt nem vesszük ilyenkor tekintetbe, hogy rendszerint nem több információra van ilyenkor szükségünk, hanem a megfelelő információra. Az adatok halmozása sokszor nem segít egységes képet kialakítani valamiről; utóbbi azonban szükséges ahhoz, hogy átlássunk, megértsünk egy problémát, és hogy jó döntést tudjunk hozni. A jó döntéshez tehát arra van szükségünk a hogy kérdéseinkre a lehető legpontosabb választ kapjuk meg; az összes többi információ csak zaj, amely zavarja az elménket a jó döntés meghozatalában.

Jorge Luis Borges több novellájában is kiválóan érzékeltette a pontossággal kapcsolatos dilemmát. Egyik elbeszélésében egy városról olvashatunk, amelynek a térképészei meg akarják alkotni a város tökéletes térképét. Amikor az 1:1 arányú térkép elkészül, kiderül, hogy az pontos mása a városnak, így éppen azt a funkcióját nem teljesíti, amelyet egy térképtől elvárhatunk: nem ad rálátást. A mindössze egy bekezdésből álló novellában éppen az információkkal kapcsolatos tévképzetünk jelenik meg: az, hogy minél részletgazdagabb valami, annál jobban használható.

Világtérkép az 1670-es évekből
(Forrás: Wikimedia Commons)

Másik jó példája annak, hogy a túl sok információ nemcsak hogy nem hatékony, de olykor káros is tud lenni, a szívroham diagnózisának a fölállítása. Amikor az orvosok szívrohamra gyanakodnak, a túl sok információ, a túl sok részlet akár félre is vezetheti őket, ami ebben az esetben halálos következménnyel is járhat. A rengeteg apró információ a beteg állapotáról megnehezíti az orvos dolgát; a diagnózis azonban ezek nélkül is fölállítható. Az extrainformáció ebben az esetben nemcsak fölösleges, de káros is.

Ezt támasztja alá az a kutatás is, amelyben amerikai és német egyetemistákat kérdeztek meg arról, hogy szerintük San Diego vagy San Antonio a népesebb város. Érdekes módon a müncheni diákok mindnyájan hibátlanul tippeltek, míg a chicagóiaknak csak 62 százaléka válaszolt jól. Ennyivel butábbak lennének az amerikai diákok? – Nem erről van szó, hanem arról, hogy az németországi megkérdezettek nagy többsége ismerte San Diego nevét, de San Antonióról még sosem hallott. Ebből helyesen arra következtettek, hogy az ismertebb város valószínűleg nagyobb, népesebb is. Az amerikaiak számára azonban mind a két város neve egyformán ismerősen cseng: nekik a plusz információ nehézséget okozott a tippelésnél.

A fentiekből mind az látszik, hogy valójában egy probléma megoldásában, egy jó döntésben nem az segít minket, ha sok információ áll a rendelkezésünkre, hanem az, ha jól tudjuk azonosítani a problémát. Ehhez azonban sokkal inkább szükségünk van jó rálátásra, mint a részletek beható ismeretére.

Forrás

The simple trick to making better decisions in every aspect of life