-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A hatékony együttműködés a hangyák sikerének kulcsa – állítják a kutatók, akik szerint az apró rovarok munkamódszere az embereket is hozzásegítheti a jobb döntéshozatalhoz.
A Current Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy az egyedül és a csoportban élő hangyák, miként választanak fészket maguknak. A hangyáknak először két, majd nyolc fészek közül kellett választaniuk. A potenciális otthonok fele mindkét esetben sérült, illetve lakhatatlan volt – adta hírül a Yahoo amerikai hírportál.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az eredmények szerint az egyedül élő hangyák rosszabb döntéseket hoztak, amikor nyolc fészek közül kellett választaniuk, mint akkor, amikor csak két lehetőségük volt. A csoportban élő hangyák azonban mindkét helyszínen jobban szerepeltek. „Azt hiszem, hogy az emberek esetében azért lehet mindez érdekes, mert hajlamosak vagyunk túltöltődni az információkkal – és ez az egészségünkre, valamint a hatékony döntéshozatali képességünkre is kártékony hatással lehet” – magyarázta Stephen Pratt, az Arizonai Állami Egyetem élettudományi intézetének munkatársa, aki a laboratóriumában dolgozó hallgatóval, Szaszaki Takaóval közösen végezte a vizsgálatot.
Az eredmények azt sugallják, hogy az egyedül élő hangyák jobb döntéseket hoztak, amikor kevesebb lehetőség közül kellett választaniuk, mivel ekkor nem voltak elárasztva információkkal. A csoportban élő társaik pedig azért teljesítettek jobban, mert a tagok a döntéshozatali eljárás csupán egy-egy részéért voltak felelősek.
„A közösségben élés sok áldozatot követel a tagoktól, éppen ezért a hangyáknak némi előnyt is kell szerezniük belőle” – húzta alá a szakember. – A döntéshozatal terhének megosztásával a kolóniák elkerülik azokat a hibákat, amelyeket az egyedül élő állatok követnek el, amikor túl sok információ árasztja el őket. A hangyák esetében pedig az a legnagyszerűbb, hogy pontosan látjuk, miként viszik véghez mindezt anélkül, hogy bármelyiküket is túlterhelnék”.
Pratt szerint a kutatók most teljesebb képet szeretnének kapni arról, hogy miként képes ez a hangyatársadalom úgy dolgozni, mint egy részekre darabolt agy.