-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A csupa női egyedből álló aprócska bdelloid rotiferek, amelyek már 80 millió éve ivartalanul szaporodnak, idegen élőlények DNS-ét kebelezik be: vélhetően ez a titka az aszexuális állatkák túlélésének – állapították meg brit kutatók.
A Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London munkatársainak kutatási eredménye szerint az egyik legegyszerűbb többsejtű lény, a bdelloid rotifer aktív génjeinek akár tíz százaléka is idegen élőlényektől, például baktériumoktól, gombáktól vagy algáktól származik. A PLoS Genetics című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megállapításai tovább növelték a már eddig is igen furcsának tartott teremtmény különlegességét – mutatott rá Alan Tunnacliffe professzor, a tanulmány vezető szerzője.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A bdelloid rotiferek hírnevét leginkább az alapozta meg, hogy mintegy 80 millió éve elhagyták a szexuális úton való szaporodást, és azóta hímek nélkül is sikeresen fennmaradtak. Az aszexuális teremtmények többsége viszonylag gyorsan kihal, a bdelloid rotiferek azonban leleményes módszert fejlesztettek ki arra, hogy túllépjenek az ivartalan szaporodás korlátain.
Alkalmazkodási képességeiket bizonyítja az is, hogy szinte teljesen kiszáradva is túlélik, ha az élőhelyükként funkcionáló vizes hely kiszárad. Évekig megőrzik újraéledési képességüket anélkül, hogy bármi gondjuk lenne életfunkcióikkal később, amikor ismét vízhez jutnak.
„Nem tudjuk, hogyan zajlik a génátvétel, de csaknem biztos, hogy része a környezetükben bőségben lévő szerves hulladék DNS-ének megemésztése. A bdelloidok bármit megesznek, ami kisebb a fejüknél” – idézte Tunnacliffe professzort a Science Daily című online tudományos portál.
Az mRNS - vagy hírvivő RNS - olyan RNS-molekulák, amelyek a fehérjeszintézisre vonatkozó információkat fordítják le a DNS-ről, majd a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz szállítják.
Munkájukhoz a kutatók kinyerték a bdelloid rotiferek teljes mRNS-ét, majd meghatározták összetételét, így alkották meg az állat aktív kódoló információinak adatbázisát. Az információt tartalmazó könyvtárat összevetették más élő szervezetek ismert génszekvenciáival, és meglepően sok szakasz között találtak egyezést.
Leggyakrabban nem más állatokból, hanem mikroorganizmusokból származtak a bdelloid rotiferek által ellopott, majd adaptált genetikai szakaszok.