-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Különleges intelligencia és túlélési stratégia: az elmúlt 20 évben jelentősen elszaporodott moszkvai kóbor kutyák egy kisebb csoportja megtanulta használni a város metrórendszerét. Moszkva külvárosaiból reggel a belvárosba, majd este visszautaznak. Ez jelentősen túlmutat az eddigi feltételezéseken, amik szerint a kutyák egy kétéves gyermekek problémamegoldó képességével rendelkeznének.
A rendszerváltás óta nagymértékben elszaporodtak a kóbor kutyák Moszkvában. Becslések szerint jelenleg 35 ezren kódorognak Moszkva utcáin és parkjaiban. Az utcára kerülő kölyökkutyáknak pedig csak 3 százaléka élheti túl a nagyvárosi élet megpróbáltatásait. Ez egyben hatalmas evolúciós nyomást is gyakorol a kutyákra – ezzel is összefüggésbe hozható, hogy egy csoportjuknak feltűnően nő az intelligenciája a Financial Times egy idei riportja szerint. Ezek az állatok egyre jobban megtanulják használni a város kínálta lehetőségeket az emberek és a város kommunikációs rendszerének elsajátításával.
(Forrás: MTI/Földi Imre)
A moszkvai kóbor kutyákat több biológus és etológus is tanulmányozza. Ők négy csoportra osztják a kutyákat azok túlélési stratégiája szerint. Az első csoportba tartoznak az őrző kutyák, melyek önként csatlakoznak épületek éjszakai őreihez. A második csoportot kéregetőknek nevezték el az állatkutatók. Ezek az emberekkel állandó kapcsolatban élnek, de nem kötődnek egy-egy személyhez, és a nekik dobott ételmaradékokból laknak jól. Ennek a csoportnak a tagjai bonyolult stratégiákat dolgoznak ki az mindennapi betevőjük megszerzésére. A harmadik és negyedik csoportot a kukázó és a visszavadult, patkányokra, egerekre, macskákra vadászó kutyák képzik.
Az „ingázó” kutyák
A kéregető kutyák közül vagy 500 a metró-aluljárókban lakik, és a megfigyelések szerint közülük 20 megtanulta a metró használatát is. A külvárosokból reggel bemennek a belvárosba „koldulni”, majd este hazatérnek a külvárosba. A moszkvai metrónak 12 vonala és 180 állomása van a mintegy 300 kilométernyi hálózaton, és 7 millió ember használja naponta. A kutyák intelligenciáját egy kétéves gyermekéhez szokták hasonlítani, de ezek a kutyák a metró használatában biztosan túltesznek egy kétévesen. A kutatók azt feltételezik, hogy a kutyák szagok, a járművek hangosbemondója és saját időérzékük alapján tájékozódhatnak, mert látszólag pontosan a számukra megfelelő helyeken szállnak le és fel. Ha valamelyiküket például minden hétfőn egy bizonyos órában eteti valaki egy állomásnál, akkor az a kutya ott lesz az adott időpontban. Andrej Pojerkov kutató, a téma egyik szakértője szerint ha véletlenül elszundítanak és túlmennek a kívánt állomáson, akkor egyszerűen leszállnak a következő megállónál, és felszállnak egy visszafelé közlekedő szerelvényre. Ez egyáltalán nem nevezhető a metrórendszer passzív használatának. Az ingázó kutyák hozzászoktak a tömeghez és pórázon tartott háziasított rokonaik jelenlétéhez is, türelmesen várnak a metróra a peronon, és arra is figyelnek, hogy a legkevésbé zsúfolt kocsikba szálljanak be – hogy „ülőhelyük” is legyen. Igaz, a kutyák néha tévednek, például rossz irányba indulnak el egy mozgólépcsőn, de tanulnak tévedéseikből.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azt is megfigyelték, hogy más kutyák a gyalogos jelzőlámpákat tanulták meg használni. Mivel a kutya színvak, a fényjelző helyzetéből vagy az emberek viselkedéséből kell kiolvasnia, mikor kelhet át a zebrán. Hasonló tapasztalatokról egyébként más országokban is beszámolnak. Az angliai Plymouthban egy macska rendszeresen buszozott egy helyi járaton, Oklahomában pedig egy mókus tanult meg a szabad jelzésnél átkelni egy forgalmas kereszteződésben. A moszkvai kóbor kutyák esete azonban mindenféleképpen különleges. A történethez tartozik, hogy a moszkvaiak idővel megszerették az emberekhez alkalmazkodó kutyákat, és egy külön honlapot is fenntartanak nekik. A kutyák között kialakult hierarchia csúcsán egyébként láthatóan nem a legerősebb kutyák állnak, hanem a legokosabbak: a legügyesebben kéregetők, akiket a többi kutya is tisztel és követ. Egy ilyen falka például a kicsi és aranyos kutyákat küldi ki kéregetni. Szakértők szerint az ebek különleges pszichológiai érzéket is kifejlesztettek az adakozó kedvű emberek felismerésére és a többiek elkerülésére – így a legokosabb kutyák jobban ismerik az embereket, mint az emberek önmagukat.
Források:
http://www.ft.com/cms/s/2/628a8500-ff1c-11de-a677-00144feab49a.html
http://englishrussia.com/index.php/2009/04/07/smartest-dogs-moscow-stray-dogs/
http://www.heraldtribune.com/article/20090820/ARTICLE/908201012/-1/NEWSSITEMAP?tc=ar