Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A következő alkalommal két 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A következő szemináriumra 2015. május 22-én, pénteken 17:30-as kezdettel kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 221-es terem). Az előadók: Kapelner Zsolt és Herner Máté az Erasmus Kollégium hallgatói.

Kapelner Zsolt Lehetséges-e a liberális feminizmus címmel tart majd előadást, amelyből a következő ízelítőt adjuk közre:

A kortárs feminista politikaelmélet egyik igen jelentős kérdése, hogy vajon liberalizmus és feminizmus összeegyeztethetőek-e egymással. Míg egyesek kitartanak a liberális feminizmus lehetősége mellett, sőt azt állítják, a liberalizmus implikálja a feminizmust, sokan úgy vélik, hogy a liberalizmussal szembeni standard feminista kritikák áthidalhatatlan akadályt jelentenek a két elméleti megközelítés között. Előadásomban a liberalizmus elleni egyik legjelentősebb feminista érvet, a magánszféra és a nyilvánosság megkülönböztetésének kritikáját vizsgálva amellett érvelek, hogy bár a standard liberális feminista elképzelések nem képesek megfelelően megválaszolni ezt a kihívást, és kudarcot vallanak a feminizmus és liberalizmus összeegyeztetésében, a liberális feminizmus koncepciója védhető, ha mélyebbre ásunk a huszadik századi liberális politikaelmélet jelentős szerzőinek munkáiban.

Forrás: Facebook

Herner Máté pedig Aquinói Tamás filozófiai érvelése a világ örökkévalósága ellen Arisztotelész Fizikájához írt kommentárjában címmel tart majd előadást:

A Summa Theologiae 46. kérdésében Aquinói Tamás megállapítja, hogy a világ időben való teremtettsége hittétel, tehát filozófiailag nem bizonyítható. Mi több, nemcsak hogy nem bizonyítható, hanem, amennyiben filozófiai úton közelítjük meg a problémát, egyenesen szükségszerű, hogy arra a következtetésre jussunk, hogy a világ örökkévaló. „Ezt pedig fontos számításba vennünk, elkerülendő, hogy valaki meggyőző érvek hiányában érveljen a mellett, ami a hit dolga, és ezzel okot adjon a nem-hívőknek a nevetésre, és arra, hogy azt gondolják, mi ilyen okokból hisszük a hit dolgait” – írja Tamás, ezek alapján pedig azt várnánk, hogy, mikor kommentárt ír Arisztotelész Fizikájához, ami egyéb érdemei mellett a világ örökkévalóságának első nagyszabású, szisztematikus filozófiai rendszere is, az érveket érintetlenül hagyja. Ezek fényében kétszeresen is meglepő, hogy nyílt filozófiai támadást intéz a VIII. könyv első fejezete ellen, amelyben Arisztotelész a Fizika korábbi fejezeteiben definiált fogalmak segítségével logikai úton bizonyítja a világ örökkévalóságát. Tamás szerint Arisztotelész érvelése körkörös: premisszaként használja, amit bizonyítania kéne, az idő örökkévalóságát. Az előadás a Fizika releváns részei alapján mutatja be a Tamás által kritizált Arisztotelész-érvet, és megpróbál választ adni a kérdésre, vajon megalapozott-e a kritika.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

További információ

Az esemény Facebook-oldala