Miután előző cikkünkben megismerkedtünk az Örkény Színház nagyon ötletes és hasznos kezdeményezésével, most a konkrét foglalkozásokra és oktatási segédanyagokra térünk át. Elsőként a világ talán legismertebb és legkultikusabb drámájához, a Hamlethez tartozó segédletet mutatjuk be. Megtervezzük Hamletet, szellemjelenet játszunk, az udvar protokollfőnökei leszünk, és még sok mást is csinálunk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hamlet FLESS

A FLESS megnevezés színházi játékokból és beszélgetésekből felépülő, diákcsoportoknak tartott, nagyjából háromórás foglalkozást takar. Ezekre az előadást megelőző héten kerül sor a színház próbatermében. A gyerekek olyan élményanyaggal gazdagodnak, melyet az előadás során aktivizálhatnak, működtethetnek.

A Hamlet FLESS központi kérdése, hogy mi a kapcsolat köztünk és Hamlet alakja, illetve az egész mű között. Mi a kapocs a múlt és a jelen között, ha a dán királyfi történetéből indulunk ki? A kérdésekre színházi helyzetek által kapnak választ a tanulók, többek között úgy, hogy a rendezéssel kísérletezhetnek. A tér használatát gyakorolhatják, valamint a szereplők egymáshoz való viszonyát alakíthatják. Többek között az alábbi, a segédletben szereplő kérdések gondolatívét követi a foglalkozás:

Ki lehet Hamlet? Ki hasonlít Hamletre? Mi közünk nekünk Hamlethez? Milyen dalszövegek és zenekarok emlékeztetnek rá? Miért nem cselekszik? Velünk előfordul, hogy cselekednünk kéne, de képtelenek vagyunk rá?

Kire mondjuk, hogy őrült? Ki a bolond? Hamlet az őrült vagy mindenki más?

Mi a végső kérdés? Mi történhet, ha élők a halállal találkoznak?

A Hamlet élőben
(Forrás: 7ora7.hu / Dudás Enikő)

Ez csak néhány fontosabb kérdés a segédanyagban elhangzók közül. A foglalkozás összefoglalásaként a tanulók a teljes kérdéssort megkapják, így a későbbiekben lehetőségük van arra, hogy visszaemlékezzenek a FLESS fő pillanataira, illetve az egész foglalkozás (és a Hamlet) gondolatívére.

Ötletek magyarórára

A Hamlethez tartozó segédanyag alapvetően a színházlátogatáshoz kapcsolódik, ám tévedés lenne azt hinni, hogy csakis az előadást megtekintve használható. A feladatok szinte mindegyike tökéletesen használható anélkül, hogy látnánk a darabot. Tény azonban, hogy a színházi előadás rengeteg segítséget és többletet adhat a dán királyfi történetének feldolgozásához.

A magyarórához készült feladatokat két csoportra lehet osztani. Az egyik a színházlátogatást megelőző órá(k)ra szánt feladatok, a másik a színházlátogatást követőek. Itt van például a következő előkészítő feladat:

Tervezzetek meg egy lehetséges Hamletet úgy, hogy csak az alaphelyzet és a főhőst körülvevő figurák adottak. Írjatok szinopszist (rövid, a lényeget tartalmazó cselekménytervezetet), amelyben meghatározzátok Hamlet és a többi főszereplő személyiségjegyeit, viszonyrendszerét, törekvéseit, az esetleges buktatókat és a dráma végkifejletét.

A feladathoz tartozó melléklet

Nyilvánvaló, hogy ez a feladat nem csak az előadással együtt nyer értelmet, sőt akár a dráma elolvasása nélkül is használható, hiszen a szereplők fő jellemzői adottak. Ezen információk és a tanulói fantázia segítségével a gyerek könnyebben elképzeli az ő saját, egyedi Hamletjét. Épp ezért a a feladat a műre való ráhangolódásra kiváltképpen alkalmas, hiszen nem igényel előzetes, a Hamlethez kötődő ismereteket, valamint igen kreatívan foglalkozik a főhős alakjával. Nem mellesleg könnyen lehet, hogy ez a feladat felkelti a tanulók kíváncsiságát, a dráma iránti fogékonyságukat, ugyanis elképzelnek egy Hamlet-karaktert, amiről nem tudhatják biztosan, hogy az eredeti, műben szereplő Hamlethez képest mennyire helytálló, mennyiben különbözik attól. Az pedig mindig érdekes, hogy milyen közel jártam az igazsághoz, mennyire tippeltem jól. A feladatnak egyébként B változata is van, amely lényegét tekintve nagyon hasonló, de ennél képek alapján kell elképzelni Hamletet és a dráma egy lehetséges verzióját.

Ahogy említettük, nemcsak előkészítő, hanem reflektáló (színházlátogatás utáni) órához is találunk ötleteket a segédletben. Az egyik ilyen a szellemjelenet névre keresztelt játék. Ebben az osztály közös megbeszéléssel dönti el, hogy mely szereplőknek adnak utólagos esélyt arra, hogy szellemként elrendezzenek valami fontosat. A találkozás kezdeményezője („A”) meghatározza a beszélgetés témáját és megkeresi a beszélgetőpartnerét („B”), aki élő és holt egyaránt lehet. Az osztályt két részre osztjuk, ezáltal mindkét félnek lesznek barátai, akik tanácsokkal láthatják el őket a találkozás előtt és közben is. Miután elkezdődik a beszélgetés, a tanár (vagy az egyik szereplő) egy tapssal bármely pontján megszakíthatja azt (ezt akkor érdemes megtenni, ha fontos fordulat vagy döntési helyzet áll elő, esetleg az egyik szereplő megakad). A taps után a két szereplő visszamegy a tanácsadóihoz, hogy instrukciókat kapjon a beszélgetés további részéhez.

Az előbbi feladat azért különösen jó és hatékony, mert a Hamlet feldolgozása úgy történik, hogy a diákok belehelyezkednek egy-egy szereplő helyzetébe. Ezáltal közelebb kerülnek az egész történethez, így könnyebben megértik azt. Ezen kívül a képességeik (pl. a kommunikációs vagy a kooperációs) is fejlődnek, és játékos formában tanulnak, ami köztudottan eredményesebb, mint például a frontális oktatás.

Frontális oktatás? Nem, a Hamlet díszletének makettje
(Forrás: Bagossy Levente)

Ötletek más órákra

A Hamlet egyike azon műveknek, melyekről vétség lenne azt gondolni, hogy kizárólag a magyaróra keretei között tárgyalandóak, tárgyalhatóak. A mű cselekménye sok-sok szálon kapcsolódik jelenkori valóságunkhoz, elég csak az ifjú címszereplő karakterére gondolni, aki elutasító és dacos egy neki nem tetsző (felnőtt) világgal szemben. Ebből adódik, hogy – ahogy Hudáky Rita, a segédlet írója fogalmaz – „nem kell feltétlenül magyartanárnak lenni ahhoz, hogy a benne rejlő provokatív felhajtóerőt az iskola közegében hasznosítsuk”.

A segédanyag külön fejezetet szentel az olyan ötleteknek, melyek az osztályfőnöki, az etika-, a társadalomismeret-, illetve a drámaóra alkalmával színesíthetik a tananyagot, tanulási folyamatot. Nagyon lényeges, hogy ezen feladatokat attól függetlenül lehet használni, hogy az osztály tanult-e a Hamletről, ismerik-e annak történetét. Legfeljebb egy-két pársoros, Bevezető ismeretek a feladathoz – előzmények című részt kell elolvasniuk, mint például a következő feladat előtt:

A király politikai tanácsadói és beszédírói alkotják a csoportot, amelynek feladata, hogy megírja az államtanács, az udvar és a tágabb nyilvánosság előtt elhangzó szónoki beszédet az újdonsült király számára. A beszédnek tartalmaznia kell az érdemi intézkedéseket, és minél nagyobb politikai nyereségre kell törekednie, hiszen ez a megszólalás különösen nagy súlyú, ilyenre csak ritkán nyílik alkalom. A beszédírók hívják fel a király figyelmét a szónoklat súlypontjaira, adjanak tanácsot a hatáskeltő eszközök megfelelő használatára, a testbeszédben és a szövegmondásban rejlő lehetőségekre!

Mit is mondjon a király?

Ez egy csoportmunkában végezhető feladat egyik csoportjára vonatkozó instrukció. A másik két csapatot az udvar protokollfőnöke és protokoll-tanácsadói alkotják. Nekik a király beszédének helyszínét kell megtervezniük, a B csoportnak történelmi időkben gondolkodva, míg a C csoportnak modern kori közegben. Ezt akár rajzos terv formájában is kivitelezhetik. Természetesen ők is kapnak kikötéseket:

A tanácsadók vegyék figyelembe, hogy a király szeretné minél nagyobb körben növelni a népszerűségét, ám a tér akusztikájától vagy a hangosítási lehetőségektől is függ, hogy mennyi jelenlévő hallgathatja a beszédet. A protokoll részeként a tanácsadók döntenek arról, hogy ki legyen jelen a király közvetlen környezetében, ki álljon mellette, ki távolabb, illetve az uralkodó és más jelenlévők öltözködésére vonatkozóan is ajánlásokat fogalmaznak meg.

Végül a feladat zárásaként sor kerülhet a trónbeszédre. Bizonyára nagyon jó élményt jelent a tanulók számára, ha a látják a közös munkájuk eredményét, a terveiket megvalósulni. És nemcsak élményekkel gazdagodhatnak a tanulók, hanem a tanulás ezen formájával az együttműködési képességük, a kreativitásuk, a kritikai gondolkodásuk és bizonyára még jó néhány kompetenciájuk fejlődik. És ugyanez elmondható a segédlet legtöbb feladatáról.

Csak pár feladatra tértünk ugyan ki, de úgy véljük, hogy az érdeklődők kíváncsiságának felkeltéséhez ez épp elegendő. A segédlet még számos nagyszerű feladatot tartalmaz, amiknek hasznát vehetik a pedagógusok, feltéve, ha kellő nyitottsággal és lelkesedéssel rendelkeznek. Mi meleg szívvel tudjuk ajánlani a segédlet használatát, ha másért nem, akár csak ötlet- és ihletmerítés céljából.