Az egyszerre 2208 processzort működtető, 15 ezer milliárd bájtos memóriájú gépet irodalmi idézetek és tudományos formulák mellett olyan adatokkal töltötték fel, mint a pápák uralkodásának kronológiája, vagy Oscar-díjas színésznők listája. A gépben benne van gyakorlatilag minden, a programozói által ismert lexikális tudás rövid és kombinatív összefoglalója. „Ez gyakorlatilag a Wikipédia, a pontatlanság fenyegető veszélye nélkül” – írta a The Washington Post.

A David Ferrucci és csapata által megalkotott Watson sokkal bonyolultabb „gondolkodásra” képes, mint a legendás Deep Blue, amely 1997-ben hat játszmában verte meg Garri Kaszparov sakk-világbajnokot.

„A komputer néha nagyon emberi módra lép” – nyilatkozott a mérkőzéséről Kaszparov.

Amíg azonban a Deep Blue kizárólag csak sakkozni tudott, addig a Watsonnak számtalan gyakorlati hasznosítása lehet a mindennapokban – jelentette a The Wall Street Journal.

A felvételről közvetítendő vetélkedőn az emberiséget Brad Ruttner és Ken Jennings fogja képviselni. A közelgő összecsapás – és a tárgyi tudás – jelentőségével kapcsolatban előzetesen számos írás jelent meg az amerikai sajtóban. Ezek jó része azt feszegette, hogy a iPhone és a Google korában, amikor minden válasz csak néhány kattintásra van, és amikor könnyen használható elektronikus kütyük veszik át a szótárak és a könyvtárak szerepét, vajon mi értéke lehet az emberi agyban elraktározott olyan adatoknak, hogy melyik államnak mi a fővárosa, vagy hogy milyen hosszú volt Humphrey Bogart lábszárcsontja.

„A tudásban való gazdagság akkor is hasznos, ha a gépek egyre többet gondolkodnak és emlékeznek helyettünk  Ahhoz, hogy az életben bármiről tájékozottan tudjunk dönteni, tudásra van szükségünk. Ha valami után a Google-ban kell kutatnod, hátrányban vagy” – mondta.

A 74 esztendős bajnok rámutatott, hogy a tények alakítják a gondolkodást és csiszolják az érvrendszert, ezért a tényismeret nélkülözhetetlen. Mint rámutatott óriási a különbség a tudás és a bölcsesség között, ezt a 30 millió dolláros Watson képtelen volt áthidalni.

„Nem hinném, hogy a tudásunkat ki akarnánk szervezni a gépekbe. Nem emlékszem már a telefonszámokra, mert beírtam a mobilomba őket, s a nap járásából nem tudom megmondani, hogy mennyi az idő, de a gondolkodás, az emlékezés és az elemzés továbbra is központi maradt számomra” – mondta Jennings.

Brad Ruttner szerint a Jeopardy! még sokáig az emberek szellemi vetélkedője marad.

„Egészen addig, amíg nem ültetnek implantátumokat az agyakba”- mondta.

Az emberi elme és a mestersége intelligencia legújabb vetélkedőjének három fordulóját február 14-én, 15-én és 16-án közvetíti az NBC televízió.