A jelenlegi változaton jelentősen túlmutató következőn három felsőoktatási intézmény, a katari CMU, az „eredeti” pittsburghi CMU Robotika Intézete és az Arizona Egyetem kutatói dolgoznak. A két CMU a robot-, az arizonaiak a nyelv- és beszédtechnológiát fejlesztik. A projektet a Katari Nemzeti Kutatási Alap finanszírozza.

Az elődök

Hala és a robocepciós hölgyek, urak hosszú sora kapcsán mindenképpen meg kell említeni a két közvetlen elődöt: a 2003 végétől mintegy két évig aktív Valerie-t a komplexebb, érzelmileg „kifinomultabb” Tank váltotta. A munkában a CMU drámaszakos hallgatói is részt vettek, ők dolgozták ki a két gép személyiségét. Mindkettő – és Hala is – különös szerzet: nem internetes honlapon kalauzolnak, nem a világhálón énekelnek slágereket, hanem konkrét térben, neves egyetemeken ténykedtek, illetve ténykednek, tehát se nem beszélgető robotok (chatbotok), se nem virtuális karakterek, se nem avatárok. A küllemük viszont enyhén fogalmazva is bohókás: testük olyan, mint egy dobfelszerelés, manapság pedig mint egy felöltöztetett színházi báb, a nyakra számítógépes monitort szereltek, onnan tekintenek ránk a rajzfilm-karaktereket idéző, kifejezetten szórakoztató robotfejek.

Valerie fiktív élettörténete folyamatosan frissült, recepciósként máskülönben nem tudott volna reagálni találkozásokra, ismerősökre. Miután valaki bemutatkozott neki, emlékezett rá. Reggel 9-kor kezdett, délután 5-kor végzett, látogatóit egyetemi ID-kártyájuk alapján azonosította. Korábban masszázsterápiával, hivatásos kutyasétáltatással foglalkozott, míg a rossz tapasztalatokat követően rá nem talált az adottságainak leginkább megfelelő munkára, az igazi botjobra. Merészebb ambíciókat is táplált, például az emberi és a gépi körülményekről adott telefonon felvilágosítást. Szabad idejében blogot írt, énekelt. És így tovább. Szórakoztató sztori, hasonlót ötölnek ki katari utódjának is. Hala egyszerre lesz Valerie és Tank, és persze sokkal több.

Multikulti robot

Az ő élettörténetén és személyiségén is folyamatosan dolgoznak.

A kutatók azt tervezik, hogy ne csak kétnyelvű legyen, hanem a két kultúrát, amerikait és arabot egyaránt ismerje valamilyen szinten, hiszen csak így lehet hiteles. Az arcmozgással is kommunikáló, a monitort jobbról balra, balról jobbra fejként mozgató, humanoidnak csak nagy jóindulattal nevezhető mostani verzió érti mindkét nyelv írott változatát, mindkettőn válaszol, tanácsot ad, útba igazít, többek között időjárásról és politikáról szeret beszélgetni. Már amennyire képes rá, hiszen még bőven akad rajta csiszolnivaló. Tanulását segítendő létrehoztak, állandóan frissítenek egy kérdésekből, televízióból felvett interjúrészletekből stb. álló belső adatbázist.

A fejlesztés hosszútávú célja az ember-robot interakció (HRI) nem homogén kulturális környezetben történő tanulmányozása. Nem elég, ha a gép arabról angolra, és visszavált, hanem szimultán használható lesz mindkét módban, amihez az eltérő kultúrák okozta többértelműségeket, félreértéseket, változatosságot szintén kell kezelnie. A kulturális háttér szókészlet, mondat- és jelentéstan mellett az egész interakciót meghatározza. Például az amerikaiak egymás obligát üdvözlése után gyorsan rátérnek a beszélgetés valódi tárgyára, az arab kultúrában viszont kifejezetten udvariatlanság, ha valaki köszönés után rögtön a témára vált. Hala tudni fogja ezt, és figyel a részletekre, hogy mikor mit szabad, mit nem. Akárcsak a kommunikációs partnerre, akiről interakció közben modellt alakít ki.

A kutatók optimisták a technológia jövőbeli alkalmazásait illetően: Hala példájából az ember-számítógép interakció más területein, például információs ágensek, multikulturális információs kioszkok, automatizált nemzetközi hívásközpontok fejlesztésekor is tanulhatnak.