Folytatja a titkos információk közzétételét az interneten a Wikileaks oknyomozó honlap, jóllehet Washington arra kérte, hogy ezt ne tegye.

„Biztosíthatom önöket, hogy folytatni fogjuk a dokumentumok közzétételét” – jelentette ki szombaton a Wikileaks szóvivője, aki saját biztonsága érdekében álnéven, Daniel Schmittként mutatkozott be újságíróknak Berlinben.

A Wikileaks oknyomozó honlap július végén több tízezer oldalnyi bizalmas iratot szivárogtatott ki az afganisztáni hadműveletekről. A dokumentumokban olyan afgánok neve is fellelhető, akik információkat szolgáltattak az ázsiai országba vezényelt amerikai erőknek. Washington szerint a kiszivárogtatott bizalmas információk súlyos következményekkel járhatnak az ázsiai országban harcoló amerikai katonákra, szövetségeseikre és afgán partnereikre nézve, emberéletek foroghatnak kockán.

Daniel Schmitt azonban cáfolja, hogy a titkos dokumentumok közzététele fenyegeti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és emberéleteket sodor veszélybe. Szerinte az információk közzététele hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény jobban értse azt,  mi zajlik Afganisztánban, s ez remélhetőleg jobb afganisztáni politikára készteti majd a kormányokat.

A Wikileaks azt állítja, hogy még 15 ezer oldalnyi titkos háborús irattal rendelkezik. Washington csütörtökön nyomatékosan kérte a Wikileakstől, hogy ne jelentesse meg a még birtokában lévő titkos dokumentumokat, adja át őket, és törölje archívumaiból.

Egy svéd internetes cég beismerte pénteken, hogy segít a WikiLeaks oknyomozó honlapnak a titkos dokumentumok közzétételében.

Mikael Viborg, a PRQ számítógépes cég tulajdonosa megmutatta az AP hírügynökség újságírójának a Stockholm peremén található irodaház alagsorában lévő helyiséget, ahol a PRQ szerverei találhatók. Viborg szerint a svéd hatóságok tudják, hogy hol találhatók a PRQ szerverei, de mind ez idáig nem próbálkoztak a leállításukkal. A cégvezető közölte, hogy a Wikileaksnek Svédországon kívül is vannak „tartalékszerverei”, s ha valamelyik szerver leáll, mások veszik át a feladatát. Ezek a szerverek lenyomozhatatlanok – tette hozzá.

Anders Jorle svéd külügyi szóvivő közölte csütörtökön, hogy az amerikai hatóságok nem keresték meg a svéd kormányt a Wikileaks-szerverek ügyében, és nem is tervezi, hogy beavatkozzon ebbe a történetbe.

A szólásszabadság rendületlen védelmezőjeként ismert Svédország a politikailag kényes információkat közlő honlapok amolyan menedékhelyévé vált. A PRQ például a szólásszabadságra hivatkozva előszeretettel kínálja szolgáltatásait kétes hírű honlapoknak. A cég korábban amiatt került össztűz alá, hogy nyilvánosságot biztosított a csecsen lázadók egyik honlapjának, és működtette The Pirate Bay fájlmegosztó portált. Ez utóbbi, az internetes adathalászok körében igen népszerű internetes oldal alapítóit egy év börtönre ítélte tavaly egy svéd bíróság amiatt, hogy a kalózanyagok felkínálásával asszisztált a felhasználóknak a szerzői jogok megsértésében.