A Wikileaks nevét szinte mindenki megismerhette az elmúlt hónap alatt – köszönhetően annak, hogy a titkos dokumentumok közzétételével foglalkozó portál 90 ezer kiszivárogtatott amerikai hírszerzési dokumentumot tett közzé az afgán háborúval kapcsolatban. A New Scientist feltette a kérdést: hogyan lehetséges a legszigorúbban titkosított dokumentumokat úgy közzétenni, hogy senkit sem kapnak el érte?

A Wikileaks nem egy szervezet, hanem hasonlóan gondolkodó személyek – cenzúraellenes aktivisták, jogászok és internetes szakemberek – csoportja, akik felismerték, hogy az internet, továbbá kifinomult, anonimitást biztosító megoldások révén úgy lehet kényes dokumentumokat közzétenni a világhálón, hogy nem kell feltétlen megtorlástól tartani . A Wikileaks vezéralakja Julian Assange, az információszabadságért küzdő ausztrál aktivista és egykori hacker. Munkáját olyan szakértők segítik, mint Ben Laurie, aki az SSL-titkosítás egyik úttörője.

A Wikileaks egyik nagy erőssége meglepő módon egy Pentagon által kifejlesztett technológia, a The Onion Router vagy Tor. A Tor egy világszerte nagyjából ezer kiszolgálóból álló hálózat, amibe az önjelölt kiszivárogtató egy kliensprogram segítségével töltheti fel leleplező dokumentumait. A technológia lényege, hogy a dokumentum belépési pontja meghatározhatatlanná válik. A Wikileaks saját kiszolgálója Svédországban található, ahol az információhoz való hozzáférést biztosító törvények legkevésbé teszik elképzelhetővé, hogy esetleg váratlanul lekapcsolják a gépeket. Ha ez mégis megtörténne, a Wikileaks a világ több pontján is biztonsági háttérszerverekkel rendelkezik.

A Wikileaksnek komoly nemzetközi hírnevet szerző 90 ezer afgán dokumentum csupán elenyésző része a portálra küldött 1,2 millió dokumentumnak. Más „rázós” anyagok is megtalálhatók rajta: beszámolnak egyebek között a kenyai kormány korrupciós ügyeiről, megtekinthetők a hirosimai atombomba tervei, itt került nyilvánosságra a guantanamói börtönkomplexumban alkalmazott katonai szabálykönyv, de olvashatók még egy szabadkőműves páholy pénzügyi rekordjai vagy egy egyetemi titkos társaság beavatási szertartásának pontos leírása is. Legutóbb a Wikileaksen jelent meg az a film is, ami egy amerikai helikoptertámadást örökít meg, amelynek során a katonák 12 embert öltek meg egy bagdadi utcán, köztük a Reuters hírügynökség két újságíróját is.

A New Scientist végül levonja a következtetést: a sikerek ellenére nem feltétlenül biztonságos a portálon történő „posztolás”: az amerikai hadsereg például letartóztatta Bradley Manningot, egy Irakban állomásozó titkosszolgálati elemzőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő szivárogtatta ki a felkavaró bagdadi helikopteres videót. Ugyan – teszi hozzá a cikkíró – a letartóztatásra nem a Wikileaks rendszerének gyengeségei miatt történt sor – ugyanis Manningot egyik ismerőse nyomta fel. Érdemes tehát tudni, hogy nincs tökéletes anonimitást biztosító módszer – így csak óvatosan szivárogtassunk.