-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Másodpercenként 2,5 terabit, azaz 66 DVD tartalmának megfelelő adatot szállít az a fénysugár, amelyben új technikájukkal amerikai és izraeli kutatók „megcsavarták” a hullámokat – közölte a BBC hírportálja.
Az új technika a fényhullámok úgynevezett pálya-impulzusnyomatékának változtatásán alapul: a módszerrel többszörösére növelhető a wi-fi és optikai szálas adatszállítás kapacitása.
A megközelítés meghökkentő demonstrációjáról a Nature Photonics című tudományos folyóiratban számoltak be. Alan Willner, a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója csoportjával, valamint az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA és a Tel-Avivi Egyetem szakembereivel közösen végezte el a kísérletet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a Földnek van forgási (spin) impulzusnyomatéka a tengelye körüli forgásából adódóan és pálya-impulzusnyomatéka a Nap körüli forgása következtében, úgy a fény is rendelkezhet e két típusú nyomatékkal. A fény esetében a spinen alapuló változatot polarizációnak nevezik (a polarizáló napszemüvegek például csak az egyik irányban polarizált fényt engednek át).
A fénysugarakat alkalmazó optikai adatszállításban megduplázható a továbbított információ mennyisége ugyanazon sávszélességen belül, ha a két polarizációs irányban különböző adatsorokat kódolnak.
A fény pálya-impulzusnyomatékának – angol elnevezése alapján OAM (orbital angular momentum) – kihasználása hasonló többszöröző trükköt kínál. Ebben a megközelítésben különböző mértékben „megcsavarják” a fényhullámokat. Nemrégiben Bo Thide, a Svéd Űrfizikai Intézet kutatója és olasz kollégái demonstrálták az elv működését azáltal, hogy két különböző OAM-állapotból álló fénysugarat küldtek át egy velencei csatorna egyik oldaláról a másikra.
A most ismertetett demonstrációban kétszer négy fénysugárral dolgoztak, mindegyikhez tartozott egy meghatározott OAM-csavar, és mind a nyolc a saját adatáramát hordozta. A két sorozat külön-külön polarizációt kapott, majd egyetlen sugárba rendezték össze. Leginkább fánkra vagy szélforgóra hasonlítható az ábra, amelyet a négy megcsavart fénysugár alkotott.
Az adatáram fogadó oldalán az eljárást visszafelé végezték el, így egyetlen fénynyaláb szállította le végül a nyolc különböző alsugárnyaláb adatait, együttesen másodpercenként 2,5 terabitet (2500 gigabitet). Mivel kísérletükben az optikai szál két vége csak körülbelül egy méterre volt egymástól, Willner szerint a következő lépés az lesz, hogy a technika hosszabb távolságon való alkalmazhatóságát mutatják meg.