Az Infokommunikációs Stratégiai Kutatások Intézetének munkatársa szerint bár az alapvető emberi tulajdonságokat nem változtatja meg a technika fejlődése, a kötet példa arra, hogy a társadalomtudományok segítséget nyújthatnak a média megfelelő használatához. Ahhoz, hogy ne féljünk a reklámoktól, hanem együtt tudjunk élni velük, de ahhoz is, hogy az egyre többekhez eljutó internetben a lehetőségeket és ne a veszélyeket lássák meg az emberek – mondta.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Koltay András, a sorozat egyik szerkesztője, a Médiatudományi Intézet munkáját koordináló médiatanács-tag a tudományos munka előmozdítójaként is tekintett az eddig megjelent kiadványokra, amelyek között – mint mondta – az értékes külföldi szakirodalom is helyet kapott. A most megjelent kötet értékének azt nevezte, hogy abban különböző nézeteket valló szerzők is képesek voltak együttműködni, ami szerinte segíthet egymás véleményének elfogadásában.

Aczél Petra, az egyik szerző szerint a tanulmánykötet akár a kommunikációs képzésben tanulók, akár a közoktatásban azt tanítók számára hasznos olvasmány lehet. Lányi András filozófus azt vizsgálta, jót tett-e a média a társadalmi érintkezésnek, a politikának vagy akár a gyermeknevelésnek?

Az újmédiáról, a médiademokráciáról, a média hatásairól és a közszolgálatiságról is szóló kötetet Lányi András filozófus és László Miklós szociológus szerkesztette, szerzői között van többek között Kósa Éva, Aczél Petra, Antalóczy Tímea, Bajomi-Lázár Péter és Vajda Zsuzsanna. A kiadvány része annak a médiajogi, médiaszabályozási és médiatörténeti sorozatnak, amelyet 2012 óta jelentet meg közösen az intézet és a kiadó, és amelyet – négy folyóiratszám mellett – immár tizenegy kötet alkot.

Eddig a többi között a magyar és az európai médiajogról, a gyűlöletbeszéd korlátozásáról vagy a magyarországi médiaháború történetéről szóló könyvek szerepeltek a sorozatban, de már előkészületben van a médiajogi kommentár.