Száz éve született Scheiber Sándor főrabbi, nyelvész, irodalomtörténész, a centenárium tiszteletére az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) felolvasóülést szervez vasárnap a Magyar Tudományos Akadémián. „A 20. századi magyarországi zsidóság egyik legjelentősebb személyisége. Olyan tudós, aki a zsidó hagyományokat, hitéletet, tudományt a Wissenschaft des Judentums szellemében, a világi diszciplínákkal szimbiózisban kutatta” – hangsúlyozta Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora az MTI-nek.

Scheiber Sándor tudományos munkásságát jellemezve Schőner Alfréd kiemelte, hogy a zsidó tudományok kutatójaként szerzett nemzetközi hírnevet. A zsidó hagyomány szerint a szent nyelven írott, használaton kívüli  szövegeket nem égették el, nem semmisítették meg, hanem elrejtették, genizába tették, így őrizték meg az utókornak. Genizába kerültek a Biblia nyelvén íródott, a mindennapi életet tükröző textusok is. A világ minden tájáról kerültek, kerülnek elő ilyen szövegek, a közelmúltban például afganisztáni barlangokban találtak középkori geniza töredékeket. Fontos kordokumentumokról, a bibliakutatás forrásanyagáról az összehasonlító bibliakutatás, a bibliakritika nélkülözhetetlen forrásanyagáról beszélhetünk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Scheiber Sándor nevéhez fűződik például Rámbám, a 12. századi rabbi, orvos, filozófus egyik kézirattöredékének felfedezése. Tudományos munkásságának fontos részét képezte a folklór és tárgytörténet témaköre, a kötéstáblákból előkerült irattöredékek, héber kódexmaradványok kutatása, feldolgozása, beépítése a magyar zsidóság, a magyar kultúra összességének történetébe. Nem kevésbé Arany János, Kiss József, József Attila irodalmi munkásságának elemzése. Rabbiként, pedagógusként és kutatóként is igazi példakép volt.

„Ezekből az apró mozaikokból rajzolódik ki Scheiber Sándor, a zseniális kutató portréja, akit számos külföldi egyetem avatta díszdoktorává, miközben az egykori hivatalos magyar tudományos élet nem, vagy csak marginálisan fogadta be. Szimbolikus elégtételnek szánjuk mi, hálás tanítványok, hogy a felolvasóülést a Magyar Tudományos Akadémián rendezzük” – hangsúlyozta Schőner Alfréd. Mint kiemelte, a centenárium alkalmából sok országban emlékeznek meg konferenciákkal a világhírű tudósról. Magyarországon a jubileumi év keretében Scheiber Sándor tiszteletére utcát neveztek el a VIII. kerületben, ahol 1877 óta működik a Rabbiképző Intézet, majd annak jogutóda az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem. A Magyar Zsidó Múzeumban augusztus 18-ig tekinthető meg Villányi András fotóművész Scheiber Sándor életének egyes pillanatait bemutató kiállítása. A centenáriumi rendezvényeket novemberben az OR-ZSE Scheiber Sándor tudományos munkásságának szentelt konferenciája zárja, valamint egy hangverseny, amelyen a tudós által gyűjtött zenei anyagból ad ízelítőt az intézmény Goldmark kórusa.

Megemlítette, hogy megjelent Kertész Péter szerkesztésében A könyvek hídja – Emlékfüzér Scheiber Sándorról című könyv második kiadása, emellett Babits Antal szerkesztésében készül egy tanulmánykötet Scheiber Sándor emlékére. Megjelenés alatt áll Hidvégi Máté szerkesztésében a Scheiber Sándor irodalmi munkásságának bibliográfiája című angol és magyar nyelvű könyv, amely Scheiber életrajza és néhány róla szóló írás mellett tartalmazza a több mint 1700 tételből álló Scheiber-bibliográfiát, amelyet Dán Róbert és Barabás Györgyi állított össze. Megjelent a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola kiadásában a Scheiber Sándor emlékezete című gyűjteményes kötet is.