A Kovászna megyei prefektúra szerint törvénytelen az a határozat, amelyet a helyi megyei önkormányzat a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásáról szóló népszavazás kiírásáról fogadott el.

A megyei önkormányzat októberben döntött arról, hogy március 11-ére helyi népszavazást ír ki, amelyen a lakosságnak két kérdésre kell válaszolnia.  Az első kérdésben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia: egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld megteremtendő adminisztratív területi egységének legyen.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A román politika ugyanis csak külön-külön ismeri el a három székelyföldi megyét (Kovászna, Hargita és Maros), ilyen értelemben számára Székelyföld hivatalosan nem létezik.

A kormány területi képviselőjeként működő prefektusi intézmény szerint a határozat sem formai, sem törvényes követelményeknek nem tesz eleget, ezért felszólította az önkormányzatot, vonja vissza a határozatot – írta hétfői számában a Krónika című napilap.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke közölte, hogy a testület vezetőjeként azt javasolja majd az önkormányzatnak: ne vonja vissza a határozatot, inkább vállalják a közigazgatási bíróságon való pereskedést. Ugyanis a prefektúra a bíróságon támadja meg a határozatot, ha az önkormányzat nem vonja azt vissza. Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke is úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a határozat esetleges visszavonását.

A népszavazás ötlete azt követően merült fel, hogy Traian Basescu államfő és az őt támogató demokrata párt a romániai megyék számát egyötödére csökkentené. Így a magyarok által többségben lakott megyéket olyan újonnan létrehozott közigazgatási egységhez csatolnák, amelyben a magyarság számaránya a 30 százalékot sem érné el.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint nem kell félni attól, hogy az emberek népszavazáson nyilvánítsanak véleményt a régiók és megyék átszervezéséről. Emlékeztetett arra, hogy Konstanca megyében már megszervezték a referendumot, és újabb öt megyében döntöttek az önkormányzatok a közigazgatási átszervezésről szóló népszavazás kiírásáról.

Más kérdés, hogy ezekben a román többségű megyékben „másról szól a történet”, mint Székelyföld esetében. Az említett megyék önkormányzataiban többségben lévő ellenzéki pártok kezdeményezésére ugyanis arról kérik ki a lakosság véleményét, hogy egyetértenek-e a jelenlegi megyék megszüntetésével.

A román demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy Kolozsvár ideiglenes polgármestere román legyen

A román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) ragaszkodik ahhoz, hogy ő adja Kolozsvár ideiglenes polgármesterét is abban az esetben, ha a korrupció gyanújával vizsgálati fogságba helyezett Sorin Apostu demokrata párti városvezető elleni bírósági döntés jogerőssé válik.

Apostu utódlásának kérdése azt követően merült fel, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete a múlt héten úgy határozott: támogatja László Attila jelenlegi alpolgármestert, hogy ő legyen a város ideiglenes vezetője, ha Apostu előzetes letartóztatásba való helyezése jogerőssé válik. Ebben az esetben ugyanis a prefektusnak (a kormány helyi megbízottjának) fel kell függesztenie tisztségéből az elöljárót, a helyi tanácsnak pedig ideiglenes polgármestert kell választania. Kolozsvárnak két alpolgármestere van, a már említett László Attila mellett a demokrata párti Radu Moisin.

Daniel Buda, a PD-L Kolozs megyei szervezetének elnöke kilátásba helyezte, hogy a helyi tanácsban többséget alkotó demokrata pártiak akár le is válthatják az alpolgármesteri tisztségből László Attilát, ha az RMDSZ továbbra is erőlteti a magyar alpolgármester ideiglenes elöljáróvá való megválasztását. Ioan Oltean, a PD-L főtitkára szerint pártjának „semmi baja a magyarokkal”, de ha Apostu letartóztatása jogerőssé válik, utódja mindenképpen a „román alpolgármester” lesz.

A Krónika című erdélyi napilap szerint a PD-L etnikai kérdést kreált ezáltal Kolozsvár ideiglenes polgármesterének ügyéből.

Apostu fellebbezett az őt vizsgálati fogságba helyező bírósági ítélet ellen, így még nem biztos, hogy szükségessé válik ideiglenes polgármester kinevezése. Apostu az ügyészek szerint felesége ügyvédi irodáján keresztül fiktív tanácsadói szerződések által 94 ezer euró kenőpénzt fogadott el több vállalattól, amelyek közbeszerzési pályázatokat nyertek a kolozsvári városházán.

A PD-L-nek több önkormányzati vezetője ellen vizsgálódik a román korrupcióellenes ügyészség. Most egy újabb demokrata párti polgármester került az ügyészség látókörébe. George Scripcaut, Brassó polgármesterét is kenőpénz elfogadásával gyanúsítják, ellene egyelőre előzetes ügyészségi vizsgálat zajlik.