Oroszország egy lépéssel közelebb kerülhet Európához és megelőzheti balti szomszédait is, ha aláírja A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját. A karta még 1992-ben született, és azóta 24 ország írta már alá, köztük két szovjet utódállam is, Ukrajna és Örményország. 1996-ban Oroszország is ígéretet tett a karta elfogadására, de azóta is várat magára az egyezmény konkrét aláírása.

Az Ukrajnában jelenleg folyó nyelvi reformok például a karta ukrán elfogadásának a következményei, ezért kaphatnak és kapnak Ukrajnában egyre nagyobb szerepet a regionális nyelvek, így a magyar is.

Nyelvileg még a mai „kis” Oroszország is egy igazi nagyhatalom, ahol a domináns orosz nyelv mellet még öt nyelvcsalád legalább száz nyelvét beszélik, ebből hetvenet több mint tízezren, köztük sok finnugor nyelvet is. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának az orosz elfogadása új nyelvi jogokat biztosíthatna ezeknek a nyelvi kisebbségeknek.

Pont ez utóbbi lehetőség az, ami miatt az orosz Duma először szeretné pontosan felmérni a karta adaptálásának a következményeit, közli a RIA Novosti hírügynökség cikke. Az októberben esedékes parlamenti elfogadásig még sok nyilvános és zártkörű vita is várható.