Mint az MTI-hez hétfőn eljuttatott kommüniké emlékeztet, az összevonásról szóló 2011. október 20-i kormányhatározat a két intézmény „egyesítéséhez szükséges személyi és szervezeti intézkedések megtételére” a 2012. február 29-i dátumot jelölte ki. „A határozat nem indokol, hatálya az előkészítésre terjed ki, és nem rendeli el e dátumot követően a Magyar Nemzeti Galéria tényleges megszűnését, ahogyan nem rendelkezik további működésének feltételeiről és körülményeiről sem” – hangsúlyozza a közlemény.

Marosi Ernő akadémikus, a bizottság elnöke az MTI-nek elmondta, az állásfoglalás megfogalmazásával a testület szakmai kötelességének kívánt eleget tenni. Mint hozzátette, a kormányzat most még „presztízsveszteség nélkül” visszaléphetne a döntéstől. „A jogi helyzet most még módot ad arra, hogy a döntéshozó ezt a szakmailag előkészítetlen és megalapozatlan határozatot újra átgondolja” – áll a kommünikében.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Közleményében a bizottság nehezményezi: a közel azonos nagyságú nemzeti közgyűjtemények egyesítéséről a kormány anélkül határozott, hogy a szakterület felelős testületeivel előzetes konzultációt folytatott volna; a döntés előtt nem született részletes szakmai indoklás, és nem készült hatástanulmány a muzeológiai és intézményi következményekről sem.

„Nem merült föl olyan elfogadható ok vagy szakmai magyarázat, amely a két múzeum összevonását, önállóságuk és hagyományos gyűjtési profiljuk megváltoztatását indokolná” – fogalmaznak a bizottság tagjai, akik szükségesnek tartják az Ötvenhatosok terére szánt múzeumnegyed és az egyesítés kérdésének különválasztását is.

Mint a közlemény kiemeli, a „beolvasztással helyrehozhatatlanul sérülhet” a Nemzeti Galéria szakmai autonómiája. Az MNG az egyetlen múzeum, amely kiállításaiban és tudományos tevékenységében a hazai képzőművészetet az államalapítástól napjainkig reprezentálja, emellett a nemzetközi, illetve határon túli művészettörténeti kutatás egyre fontosabb szellemi műhelye is – érvel a bizottság a Galéria önállósága mellett.

Mint a dokumentum emlékeztet, a tervezett összevonás elleni petíciót eddig több mint 2900-an írták alá, köztük mintegy 600 külföldi szakember, számos nemzetközi tekintély is. A bizottság különösen fontosnak tartja a határon túli magyar szakemberek több mint 160 aláírását.

A bizottság ragaszkodik a tudományos műhelyek és iskolák sokféleségének elvéhez, különösen aggályosnak ítéli „a szakmán kívüli kontraszelektív vezetési módszerek terjedésének lehetőségét”, és mindenekelőtt az MNG-nek mint a magyarországi művészettörténet vezető tudományos műhelyének veszélyeztetését tekintené megengedhetetlennek, a hazai és az egyetemes magyarság szempontjából is – hangsúlyozza a közlemény.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, egyben az Ötvenhatosok terére szánt múzeumnegyed kormánybiztosa korábban az MTI-nek elmondta, a tervek szerint a két intézmény 1957-ben, „szovjet mintára” szétválasztott anyaga a beruházás elkészültével, várhatóan 2017-18-ban egyesülhet fizikailag, a közbeeső időben az MNG továbbra is a budai Várban fogadja a látogatókat, és kiemelt jelentőségű országos múzeum marad.