Az Európai Unión kívüli országok állampolgárai a jövőben szakképzettség, nyelvtudás, életkor és más feltételek alapján kaphatják meg az újfajta letelepedési és munkavállalási engedélyt, az úgynevezett „vörös-fehér-vörös kártyát” Ausztriában. A legális bevándorlás a kártya nélkül is lehetséges lesz, de a kártya birtokosait és családtagjaikat erőteljesebben segítik az álláskeresésben és az integrációban. A kormány célja a képzett, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő munkaerőt az országba „csábítani”.

Az új szabályozás szerint a kártyával nem rendelkező bevándorlóknak ugyanakkor már Ausztriába érkezésük előtt bizonyítaniuk kell alapfokú németnyelv-tudásukat. Ugyanez vonatkozik a „vörös-fehér-vörös” kártyás bevándorlók családtagjainak többségére is. A már letelepedett bevándorlóknak az eddigi öt helyett két éven belül kell középszintű nyelvismeretet bizonyítaniuk.

Miután a kormánypártok együtt többséggel rendelkeznek a parlamentben, megállapodásuk után várhatóan a törvényhozásban is átmegy majd a törvényjavaslat és júliusban életbe lép.

A vörös-fehér-vörös kártya bevezetését meglehetősen széles társadalmi és politikai támogatottság övezi Ausztriában. A bevándorlási és idegenrendészeti törvény vele együtt tárgyalt más módosításairól ezzel szemben éles viták folynak jelenleg is.

Az egyik vitás pont a nyelvtudás előzetes igazolásának követelménye. Maria Fekter belügyminiszter érvelése szerint az előírás segíti a sikeres integrációt, főként a „patriarchális és hagyományos társadalmi struktúrákból” érkező nők esetében. Felmérések szerint a török származású nők elhelyezkedési hányada a legalacsonyabb Ausztriában. Az új nyelvtudási követelmény a bírálói szerint viszont túl magas követelmények elé állítja az EU-n kívüli országokból érkezőket, mert nincsenek meg mindenhol a megfelelő lehetőségek a német nyelv elsajátításához.

Szigorítják a menekültügyi szabályozást is, noha emberi jogi és segélyszervezetek tiltakozásának hatására a kormánykoalíció a tervezetthez képest végül enyhébb előírásokban állapodott meg.

A bírálatok hatására kikerült a törvényjavaslatból az a lehetőség, hogy a kitoloncolási őrizetbe vett szülőktől elválasszák kiskorú gyerekeiket.

Belekerült ezzel szemben a javaslatba az az előírás, hogy a menekült jogállásért folyamodók az országba érkezésük után hét napon át ne hagyhassák el azt a befogadóállomást, ahol először elhelyezik őket. Ez idő alatt a hatóságok rendelkezésére kell állniuk, amíg az eljárás kezdeti szakasza lezajlik. A belügyminiszter eredetileg egyhónapos „együttműködési kötelezettséget” javasolt, ettől azonban elállt a viták nyomán.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) „különösen aggasztónak” találja az egyhetes jelenléti kötelezettséget. Az intézkedés nem más, mint „nyitott ajtók melletti őrizetbe vétel” – jelentették ki. Az ENSZ-szervezet arra szólította fel az osztrák kormánypárti képviselőket, hogy a parlamenti zárószavazás előtt módosítsák a törvényjavaslatot.