Mendrey László, a PDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a lépést semmi nem indokolja, és nem érti, hogyan merülhetett fel a XXI. században. Megjegyezte: reméli, ez megmarad az ötlet szintjén, s nem lesz döntés belőle.

Magyarországon nem olyan képzetlen 15 évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaságélénkítésében sem tudnak szerepet vállalni – jegyezte meg, hozzátéve: a lépés következményeként jelentős pedagóguslétszám-felesleg állhat elő a szakmunkásképzésben és a szakközépiskolákban.

Kitért arra is, hogy a közoktatási törvény legutóbbi koncepciója még 17 éves korra csökkentette volna a tankötelezettséget, de a Közoktatás-politikai Tanács múlt heti ülésén ezt is egyöntetűen elvetette. Most ismét szeretnék összehívni a testületet, hogy tájékoztatást kapjanak az elképzelésekről – jelezte az érdekvédő.

A kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.

A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.