Hát, elég nagy lúzerség nem ismerni a cirill betűket. Épeszű felnőtt embernek 1-2 óra alatt megtanulható az összes cirill ábécé.

@Sultanus Constantinus: „A cikkben szereplő link valójában nem oldal, hanem kategórialap.”

A kategórialapok oldalak. Ezzel szemben a linkek nem oldalak, csupán oldalakra mutatnak. Köszönjük a hozzászólást.

A cikkben szereplő link valójában nem oldal, hanem kategórialap. Azok a képek jelennek meg rajta automatikusan, amelyek lapján a feltöltője hozzáadja ezt a kategóriát (tehát a kategórialapot önmagában nem is lehet szerkeszteni). Viszont ugyanúgy lehet a kategórialap átnevezését kérni, mint bármelyik oldalét (pl. "Restaurant in Pripyat"-ra), és akkor megoldódik a probléma. A még nem létező kategóriákat viszont a legtöbb esetben nem a feltöltők vagy szerkesztők hozzák létre, hanem az adminisztrátorok.

@JL: Erről még a Puma márka jut eszembe, melynek ejtése [rita].

Volt egy másik finn vicc is annak idején, amelyhez pedig néhány cirill betűt azért ismerni kell: egy turista könyvtárnak véli a pályaudvart (вокзал), "hiszen az áll rajta svéd nyelven hogy boksal, könyvterem".

Vladimir Beekmann észt író szovjet korabeli "Ja sada surma" (És száz halált, utalás Lydia Koidula híres versének egyik sorára) c. regényében viszont a következő történet szerepelt, amelyről nem tudom, hogy tényleg megtörtént-e. A főhősök, észt fiatalemberek 1941-ben kerülnek a szovjet hadseregbe, és amikor ketten kalandoznak valahol a közeledő német frontvonal közelében, egy szintén szovjet de orosz nemzetiségű őrjárattal futnak össze. Az orosz katonáknak nagyon gyanusaknak tűnnek ezek a "szovjet" kollégák, akik törve beszélik az oroszt, felszerelésük is részint idegen, mert a volt észt hadseregtől származik. És amikor látják, hogy egy Opel kocsival közlekednek az "idegenek", minden számukra világos: ezek kémek. Félre akarták vezetni a derék szovjet katonákat azzal, hogy a külföldi autójukra egy orosz nevet – Орёл (orjol, 'sas') – tettek, csak az L betűt tévedésből a latin betűkészletből vették.