Parragh László szerint felér egy forradalommal a szakképzés átalakítása, amelynek már az első eredményei is látszanak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán Győrben az országos szakképzési tanévnyitón hozzátette, az MKIK részvételével folytatott kutatás eredményei szerint már a téma napirendre tűzése is segített abban, hogy valamelyest nőjön – noha így is csak egyharmados – a saját szakmájukban elhelyezkedők aránya, miközben javult a képzőhelyek megítélése. A kamarai elnök célként egy „életszerű” rendszer megteremtését említette, amelynek révén erősíteni lehet a középosztályt, valamint megteremthetőek az élethosszig tartó tanulás alapjai.

Parragh László kiállt amellett, hogy az alapműveltség megadása az általános, nem pedig a szakiskola feladata. Mint mondta, „a szakiskolában szakmát kell tanítani”, mivel „akkor nem adunk igazán életesélyt a gyereknek, ha a szakmára nem tanítjuk meg”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte, noha legalább két évtized hiányosságait kell most pótolni, egy 150 ezer embert alkalmazó, egymillió gyermekkel foglalkozó rendszert nem lehet „viharszerű gyorsasággal kitenni lökésszerű változásoknak”. Az oktatási intézmények állami kezelésbe vételéről kijelentette,  azzal, hogy nem eltérő anyagi helyzetű fenntartók kezelik az iskolákat, remény van arra, hogy néhány év alatt sikerül kiegyenlíteni a különbségeket.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a szakképzési reformnak is az a célja, hogy Magyarországon minél több embernek legyen munkája. Megjegyezte: ennek eleme, hogy a nappali és a felnőttképzés végzősei olyan tudás birtokába jussanak, amivel el tudnak helyezkedni idehaza.

Kara Ákos (Fidesz), a Győr környéki települések országgyűlési képviselője, a parlamenti foglalkoztatási bizottságának alelnöke a hazai képzési rendszer problémáiról  megállapította, hogy „a demográfiai apály elsősorban a szakképzési intézményeket néptelenítette el”, miközben a felsőfokú végzettségűek tudása mind távolabb került a gazdaság szereplőinek igényeitől. Ezzel két győri példát állított szembe: az egyik a Széchenyi István Egyetemen létrejött Audi-tanszékcsoport, a másik pedig a Rába-holding néhány hónapja elindított gyakornoki rendszere; mindkettő jó példája a kormányzati szándék, az oktatás és a gazdaság szereplőinek sikeres egymásra találásához. „Magyarország jövője függ attól, hogyan és mire neveljük, tanítjuk a gyerekeket” – fogalmazott Borkai Zsolt, Győr polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő, aki kitért arra is, hogy  a város élen járt az előrehozott szakképzés bevezetésében és a hiányszakmák tanulását elősegítő helyi ösztöndíjprogram megteremtésében.