-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az élővilág és a nyelvek is felgyorsult ütemben tűnnek el bolygónkról, a kettő között erős összefüggést látnak a tudósok.
Manapság szinte ugyanannyit hallani a veszélyeztetett állat- és növényfajokról, mint a veszélyeztetett nyelvekről. A tudósok csak az utóbbi évtizedekben vették észre, hogy a két jelenség között erős összefüggés van – számol be a jelenségről részletesen a National Geographic magazin.
Az egyik legszembetűnőbb hasonlóság a nyelvek és a fajok sűrűsége és eloszlása között mutatkozik meg. Ennek oka, hogy ugyanaz a környezet kedvez az élőlények változatosságának, mint az emberi nyelvek változatosságának: különösképpen a trópusi erdők és az elszigetelt völgyekkel tarkított hegyvidékek. Az előbbinél a bőséges táplálék az élőlényeknek ugyanúgy kedvez, mint az emberi társadalmaknak, a sűrű növényzet egyben megnehezíti a monokultúrák és az egységes nyelvek elterjedését. A hegyvidékkel is hasonló a helyzet: az élőlények ott is csak nehezen jutnak el egyik völgyből a másikba, továbbá az embercsoportok és nyelveik terjedése is korlátozott, így a helyi változatok könnyebben tudnak teljesen egyéni irányba fejlődni. Pápua Új-Guinea különleges helynek számít, mert a hegyvidék és az őserdő kombinációja itt különösen változatos élővilágot és nyelveket hozott létre.
Az emberek fele 25 nagy nyelv valamelyikét beszéli, míg a jelenleg létező körülbelül 6900 nyelv 85 százaléka kis törzsek tagjai között él csak, ugyanazokon a helyeken, ahol a legnagyobb az élővilág változatossága. Ugyanakkor ezek a területek számítanak a leginkább veszélyeztetettnek is mind az élővilág, mind az emberi nyelvek számára.
(Forrás: wikimedia commons / Jon Radoff)
A nyelvek és az élővilág változatosságának elvesztése is egyformán kihatnak egymásra és az emberek kulturális változatosságának elvesztésére is. Ahogy egy ritka növény különleges hatását ismerő törzs nyelve eltűnik, úgy vele együtt tűnhet el a növénnyel kapcsolatos emberi tudás is. Ahol pedig nagy számban csökken az élő fajok száma, ott az életkörülmények radikális változása miatt a helyi törzsek léte és nyelve is veszélyeztetetté válik.