A reprodukció az élővilágban mindenek fölött áll. Ha képes vagy szaporodni: nyertes vagy, ha nem: vesztettél. A szaporodás módja azonban nem mindig olyan, amilyennek amúgy szokványosan elképzeljük. Néhány állatfaj elég merész dolgokat művel, ha a szexről van szó. Az IflScience összeállítása alapján lássuk, hogyan csinálják az állatok!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A bonobók

Az emberen kívül a bonobó az egyetlen olyan állatfaj, amely az örömszerzés kedvéért is szexel. Mondjuk ők egy kicsit hardcore-abbul nyomják: egyáltalán nem számít nekik, hogy éppen ki a partnerük. Az anya-gyerek szexuális érintkezésen kívül mindent szeretnek – tekintet nélkül nemre és életkorra. A nőstények összedörzsölik a klitoriszukat, a hímek szintén összedugják az ágyékukat. De az orális szexet, illetve a közös maszturbációt sem vetik meg. A szex nemcsak az örömszerzés miatt fontos számukra (persze a reprodukción túl), hanem a szociális státuszuk meghatározására és javítására is használják. Ha egy bonobó újonnan csatlakozik egy csoporthoz, nekiáll végigjárni ezt a karrierlétrát...

Méhek

A méhek aztán igazán furcsán csinálják... – főleg, ha az emlősök perspektívájából szemléljük a folyamatot. Egy méhkolóniában (családban), amely 40-80 ezer egyedből áll, egyetlen egyed, a királynő rakja a petéket. A megtermékenyített petékből nőstény ivarú utódok kelnek ki. Ők kétfélék lehetnek: vagy egyszerű dolgozók (belőlük rengeteg van), vagy potenciális méhkirálynők. Utóbbiak egymással harcolnak, mígnem egy szaporodási időszakban körülbelül húsz közülük elhagyja a kaptárat, és közösül a hím ivarú méhekkel, a herékkel. Mindegyikük körülbelül 50 herével közösül, és mindegyiktől összegyűjti a spermiumokat. A megtermékenyítés után újabb harcba kezdenek a potenciális királynők, mígnem csupán egyetlen marad belőlük életben. Ő lesz a méhkirálynő, aki az összegyűjtött spermiumot az egész hátralevő életében fölhasználja arra, hogy megtermékenyítse a petéit.

Forrás: Wikimedia Commons / Erik Hooymans / CC BY-SA 2.5

Herék, tehát hím ivarú méhek a megtermékenyítetlen petesejtekből keletkeznek. A méhek tehát úgynevezett haplodiploid ivarmeghatározásúak, ami azt jelenti, hogy a haploid, azaz megtermékenyítetlen ivarsejtekből hím nemű utódok keletkeznek, a diploid, azaz megtermékenyített ivarsejtekből pedig nőstények. Petéket néha a dolgozó nőstények is raknak, ezek azonban megtermékenyítetlenek maradnak, így belőlük csak hímek lehetnek.

A herék életcélja a királynő megtermékenyítése. Hogy mennyire így van ez, azt az mutatja, hogy a kopuláció után a heréjük felrobban, és nem sokkal később az egyedek elpusztulnak. De ha még nem is robbanna föl a heréjük, akkor sem engedik őket vissza a családba. A méhkirálynő néhány (maximum 7-8) évig él, a herék 4-5 hétig, a dolgozók pedig körülbelül 8 hétig.

Vörös szalagoskígyó

A vörös szalagoskígyó (Thamnophis sirtalis) elég zordul néz ki, de meglehetősen szelíd állat, nem mérges. De amikor a szaporodásra kerül a sor, akkor kicsit megőrülnek...

A szaporodási időszakban a nőstény állat feromonokat bocsát ki. Ennek hatására egy-egy nőstényre akár több tucat hím is rátekeredik, és féktelen gruppenszexet rendeznek. Annak érdekében, hogy minél eredményesebben tudjanak érvényesülni ebben a káoszban, a hímeknek kétfelé ágazik a péniszük. Így azt a felét tudják használni, amelyik éppen jobban kézre esik...

Forrás: Wikimedia Commons / Wilson44691

Ezen kívül előfordul az is, hogy a hím annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet a nőstényről, úgy tesz, mintha nőstény lenne, és saját gruppenszexet indít. Ilyenkor a hím kígyóra tekerednek rá a hímek, de hogy miért teszik ezt, az a kutatók számára egyelőre nem világos. A szaporodásban ennek, úgy tűnik, nincs előnye, de növelheti a hím túlélési esélyeit.

Forrás

Craziest Sex Lives of the Animal Kingdom