Kovács Marianna, a tanácskozást szervező Magyar Olvasás Társaság egyik vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a mesekönyv valójában a szülő és a gyerek közötti kapcsolat erősítésének az eszköze: a mesék nem csupán a családi tűzhely melegségének fenntartásában játszanak szerepet, hanem általuk bővül a gyerek szókincse, fejlődik kommunikációs készsége. Mivel a népmese eleve élő beszéden alapul, hangulatvilága, nyelvi leleménye által fontos ősi üzenetek hordozója, ami a nyiladozó gyermeki fantáziára jótékony termékenyítő hatást fejthet ki.

A szakember álláspontja szerint a régi, klasszikus népmeséket nem pótolják a modern mesék, netán a tv-ben látható, gyereknek szóló történetek.

A népmese jellegéből adódó lassúbb ütemű ritmusa nyugtatóan hat, hallatán a gyerek ellazul, biztonságérzete növekszik, lelke felüdül – fejtette ki. – Kutatások bebizonyították, hogy a régi mesevilágból megismert különböző figurák, cselekedetek segítenek a gyereknek a tv-ből rájuk zúduló ezernyi szörnyűség feldolgozásában. Például a népmesék boszorkányképe a gyermeki fantáziában egy ijesztő, ám mégis elfogadható lényként jelenik meg, és ezáltal a valós világból, a képernyőről érkező rémisztő információk is inkább „letompulva”, helyükön értékelhetővé válnak, legalábbis jó esetben.

Éppen a népmesék pedagógiában betöltött szerepe folytán indokolt lenne az oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt fektetni az óvónő- és tanítónőképzésben a mesélés képességének elsajátítására. Ennek érdekében a konferencián a népmese tudományának beépítéséről szóló javaslatot fogalmaznak meg a döntéshozók számára – húzta alá Kovács Marianna.

A népmese napját csütörtökön, Benedek Eleknek, a nagy mesemondónak a születésnapján tartják Magyarországon.