Magyarországon a tatárokról a legtöbb embereknek a tatárjárás mongoljai jutnak eszébe. A mai kipcsak török nyelvet beszélő valódi tatárok ősei pedig akkor már valahol a Volga és Mongólia között éltek. Az Arany Horda a tatárokat is leigázta, így kerültek a mongol hódítók közé, és ezért vette át a magyar történetírás tévesen a tatár nevet a mongolokra.

A tatárok mai élőhelyei.
(Forrás: wikimedia commons )

A tatárok a mongol hódítások után telepedtek le Kazány környékén, de Szibériában hátramaradt és más népekkel keveredett csoportjaik a mai napig élnek. A kazáni tatárok idővel magukba olvasztották a korábban ott élő, és szintén egy török nyelvet beszélő bolgár-törököket, miközben átvették azok vallását. E volgai bolgárok már i. sz. 922-ben felvették az iszlám vallást, és ma is ez a tatárok többségének hite.

A tatároknak ma önálló köztársaságuk van Oroszországon belül, ahol 53 százalékos etnikai többséget képeznek. A tatárföldi tatárok azonban csak 2 millióan vannak, a többi 5 milliónyi tatár különböző csoportjai a Bajkál-tótól egészen Lengyelországig megtalálhatók – például Charles Bronson édesapja is litvániai (lipek) tatár volt.

A nagy földrajzi szétszóródottság miatt a tatár nyelvnek három főbb dialektusa van, melyek közül a középső, a kazáni a legelterjedtebb. Ez az orosz mellett a másik hivatalos nyelv a Tatár Köztársaságban. A tatár nyelv közeli rokona még a baskír és a kazak is.

A kazányi Kulsarif-mecset, a tatárok többsége muszlim.
(Forrás: wikimedia commons / / Ilya Tsvetkov)

A tatárok máig megőrizték muszlim vallásukat, és Oroszország legnagyobb muszlim kisebbségének számítanak. Tatárföld fővárosában, Kazányban is sok mecset található. Az egyik legújabbat (és építésekor Európa Törökországon kívüli legnagyobb mecsetét) 2005-ben adták át. A toleráns elveket valló szunnita tatárok egyben Európa egyik legnagyobb muszlim népcsoportja is.

Tatárföld egyébként két oroszországi finnugor nép köztársaságával is határos, Marifölddel és Udmurtfölddel, és mindkét köztársaságban jelentős tatár kisebbség él.