-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kétnyelvű Brüsszelben a francia és holland anyanyelvű lakosok közötti feszültségek dominálják a helyi politikát. A eredetileg flamand város 100 év alatt vált többnyire francia nyelvűvé.
Brüsszel egyik külvárosának helyi nyelvtörvénye miatt a francia anyanyelvű Sylvia Boigelotnak hollandul kellett édesapja temetésén meghallgatnia a pap beszédét, mert egy helyi rendelet előírja a templomi beszédek nyelvét. Édesapjának hollandul nem tudó jó barátai így egy szót sem értettek a szertartásból. Ráadásul ugyanez ismétlődött meg Boigelot nagymamájának temetésén is – számol be a Wall Street Journal.
Brüsszel hagyományosan flamand település volt, ám ma már a frankofónok dominálják a kétnyelvű várost. A németalföld déli katolikus területei 1830-ban függetlenítették magukat Belgium néven. Száz éve még Brüsszel lakosainak kétharmada holland anyanyelvű volt, a maradék pedig kétnyelvű. A város közigazgatásán kívül eső flamand külvárosok ezért védik foggal-körömmel nyelvüket, akár mások rovására is. Van, ahol a véradás is csak holland nyelven történhet, és a házvásárláshoz is flamand kötődést kell igazolni.
Egy 1963-as rendelet szerint Brüsszel 35 flamand külvárosában a francia anyanyelvűek Brüsszelhez tartoznak az országos választásokon. Elutasították azonban annak a 280 külföldön tartózkodó külvárosi lakosnak a külföldi szavazási szándékát, akik franciául adták be kérelmüket.