Kezdetben az arckrémek és festékek mágikus, kultikus célt szolgáltak. Az istenszobrok arcát készítették ki velük, igyekezve „életet lehelni” beléjük. A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.

Egyiptomban és Babilonban sötétvörös festékkel pirosították orcájukat. A kozmetikumot növényi olajjal vagy állati eredetű zsiradékkal kevert vörös okkerből készítették. Velük ellentétben a sumérok a sárga okkert használták előszeretettel.

Az arcápolásnak valóságos kultusza volt az ókori Görögországban és a Római Birodalomban, az antik világ asszonyai igen élénk színekkel csinosították magukat. Ajkaikat növényi eredetű vörös „rúzzsal” pirosították, szemeiket pedig koromból vagy antimon-szulfidból nyert festékkel kontúrozták, és ugyancsak ezzel fekete színezékkel tették hangsúlyosabbá szemöldöküket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kezdetben kagylóban tárolták a kozmetikumot

Azt nem lehet tudni, hogy Izraelben az Első Templom (Kr.e. 586-ban rombolták le) korában milyen szépészeti praktikák voltak honosak, mindenesetre a Biblia elítélően említi a szemfestékek használatát. Jeremiás (Jeremiás 4:30) Jeruzsálemet prostituálthoz hasonlítja: „hiába öltözöl bíborba, ékesíted magadat arany ékszerekkel, és fested ki a szemedet festékkel; bizony, hiába szépítgeted magad, szeretőid megutáltak, s az életedre törnek”.

A Második Templom időszakában (Kr.e. 516 – Kr.u. 70) viszont már divat volt az arcfestés. Az ókori kozmetikai „ipar” egyaránt állított elő porokat, krémeket, parfümöket, illatos olajokat. A készítmények igen drágák voltak, ezért kis mennyiségben, parányi tégelyekben kerültek forgalomba. A tároló edénykéket a legkülönfélébb anyagból – alabástromból, kőből, üvegből, égetett agyagból, csontból –

készítették, de Egyiptomban szép számban kerültek elő díszes fajansztégelyek is.

Sminkkészlet az ókori Egyiptomból
(Forrás: Wikimedia Commons / Andreas Praefcke)

A krémekkel az arcbőrt igyekeztek megóvni a perzselő napsugaraktól, méhviasszal kevert növényi olajból készítették őket, de néha illatos gyantát is belekevertek. A szemfestés egyaránt szolgált mágikus és egészségügyi célokat, hiszen védett a szemfertőzést okozó apró rovaroktól, óvott a vakító napfénytől, és meggátolta a szemhéj kiszáradását.

A szemhéjfestéket porrá őrölt ásványokból készítették, amelyet vízzel elegyítettek, de néha gyantát is hozzáadtak. Kezdetben a kozmetikumot kagylóban tárolták, később speciális kis tégelyeket gyártottak a szemhéjfesték számára. A sminkkészlethez tartozott a festék felvitelére szolgáló pálcika is, amelyet elefántcsontból, bronzból vagy üvegből állítottak elő. Az applikátor egyik vége lapos és széles volt, ezzel vitték fel a festéket, a másik vége, amelyet kanálszerűen képezték ki, a kozmetikumok összetevőinek kiemelésére, elegyítésére szolgált. A pálcikát először illatos olajba vagy vízbe mártották, majd a „szemhéjpúderbe”, és így vitték fel.

Izraelben jellegzetes, hosszú, üreges applikátorokat használtak. Egy-egy készletben három-négy ilyen bronzból készült csövecskét találtak, amelyeket gyakran díszítettek vésetek. A festékeket többnyire henger alakú tartályokban forgalmazták.

Szemfestéktartó az ókori Egyiptomból
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ókorban is óriási üzlet volt a kozmetikumok gyártása

A tégelyekből és applikátorokból való sminkkészletek mellett az ásatások során a legkülönfélébb alakú „festékpaletták” kerültek elő, ezek közül némelyeket növényi motívumok vagy állatfigurák díszítenek. Nagy valószínűséggel az ásványok porrá való őrléséhez és elegyítésére szolgáltak.

A Görögországban előkerülő festékes tégelyek többségét égetett agyagból készítették, fedelükön pedig feltüntették a használati utasítást is. Kerültek elő kis kerámiadobozkák, pükszoszok (pikszisek) is, amelyekben pirosítót és a legkülönfélébb egyéb kozmetikumokat tároltak, de találtak lapos, kerek bronz- és márványtégelyeket is.

Ahogy az ókorban, ma is óriási üzlet a kozmetikumok előállítása. Folyamatosan újul a színválaszték, a legtöbb kozmetikai termék élettartama nem éri el az öt évet, és a gyártók minden évben termékeik 25 százalékát jelentetik meg új összetételben.

„Mint Salamon király a Prédikátor Könyvében megjegyzi: »a mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután történik; és semmi nincs új dolog a Nap alatt«” – olvasható az Izraeli Régészeti Hatóság honlapjának összeállításában.