Október 22. a dadogás elfogadásának világnapja 1998 óta. Célja a dadogók társadalmi megítélésének javítása, a kapcsolatteremtés és erősítés a szakemberek és az érintettek között.

A világon a gyermekek öt, a felnőtteknek egy százaléka dadog, vagyis az esetek 80 százalékában elmúlik a dadogás. A fiúk, férfiak körében négyszer gyakoribb a jelenség, és legtöbbször 2-3 éves korban, a beszédtanulás időszakában alakul ki – de ritkábban 6, illetve 15 éves körül is jelentkezhet. Elterjedt az a nézet, hogy nem kell vele foglalkozni, mert mindenféle beavatkozás nélkül is elmúlik. Ez sok esetben nem igaz, viszont a dadogás gyógyítható, ezért a gyereket ajánlott minél előbb logopédushoz vinni.

A dadogás kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni, ám az biztos, hogy a hajlam örökölhető. Sok szakember szerint tisztázatlan eredetű neurológiai eltérésről van szó, amit az érzelmi feszültség, a stressz tovább ronthat. Meghatározó nézet, hogy a dadogás jelenségének lényege maga az izomgörcs, amely a beszédfolyamat felbomlásának hátterében áll. A görcs keletkezhet a légzőizmokban, a hangszalagokat mozgató gégeizmokban és a száj izmaiban, de akár egyszerre mindhárom területen és a beszédfolyamat minden fázisában.

A dadogás sok ember életét megkeseríti: vannak, akik emiatt kerülik a társaságot, depressziósok lesznek, s néhányan még öngyilkosságot is megkísérelnek. Pedig e beszédhiba felnőtt korban is gyógyítható – bár kétségtelen, hogy a lelki gondozást igénylő terápiához sok türelem kell. Az Egyesült Államokban kifejlesztettek már létezik gyógyszer a beszédzavar leküzdésére: a készítmény blokkolja az agyban termelődő dopamint, ez az ingerületátvivő anyag ugyanis túlzott mértékben van jelen a dadogók agyában.

A dadogással küzdő neves emberek sora hosszú. Csak néhány példa: Mózes, Arisztotelész, Démoszthenész, Churchill, illetve olyan színészek mint Marilyn Monroe, Bruce Willis vagy Őze Lajos. De a híres konferanszié Nagy Endre és a humoralista Sándor György is dadogott/dadog a pódiumon kívül.

Magyarországon 1994-ben alakult meg a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete azzal a céllal, hogy a logopédiai alapellátásban nem gondozott beszédhibások, a beszédhibás gyermekek szülei és a segítő szakemberek érdekképviseletét ellássa.