Nincs hiteles adat arról, hányan tanulnának inkább külföldön, és csupán találgatás minden olyan kijelentés, ami azt sugallja, hogy a hazai felsőoktatási intézmények helyett a fiatalok egyre többen választják más országok egyetemeit – reagált az oktatási államtitkárság hétfőn a témában megjelent sajtóinformációra. Az oktatási államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a szándékról szóló felmérések sem alapozzák meg a növekvő elvándorlást.

A tájékoztatás szerint a fiataloknak sehol sem kell bejelenteniük, hogy külföldön folytatnak felsőfokú tanulmányokat, így erre vonatkozóan semmilyen tényszerű információ nem állt korábban és nem áll ma sem rendelkezésre. Az oktatási statisztikákban kizárólag a különböző, hazai és külföldi ösztöndíjjal rövidebb-hosszabb ideig külföldön tanulókra vonatkozóan vannak adatok – rögzítették. Kitértek arra is, hogy az oktatási államtitkárság a hiteles tájékoztatás érdekében nagyon fontosnak tartja, hogy az ebben a tárgyban születő cikkek szerzői, oktatáspolitikusai, szakértői pontosan jelöljék meg azokat a forrásokat, adatbázisokat, melyek igazolják állításaikat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az eduline.hu szombaton arról írt, bár még nincs hivatalos statisztika, az első becslések szerint jelentősen nőtt a külföldi egyetemekre készülők száma a hallgatói szerződések bevezetése és a 2012-es keretszámcsökkentés óta. A TÁRKI felmérése alapján a felnőtt lakosság közel fele, 47 százalék akár éveket is dolgozna külföldön, 8 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy végleg külföldön marad. Ez az arány még magasabb a felsőoktatásban tanulók körében, a logisztikát tanulóknak például kétharmada vállalna munkát külföldön. Nem meglepő, hogy a külföldi egyetemek iránti érdeklődés is megnőtt: a nemzetközi továbbtanulást segítő Milestone Intézetnél például duplájára ugrott a jelentkezők száma, míg az Ausztriában tanuló magyar diákokat tömörítő szervezetnél háromszor több érdeklődőről számoltak be, mint egy évvel ezelőtt – áll a portál cikkében.