A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának országos etikai bizottsága még nem hozta meg döntését a miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében. Előbb egy nemzetközi jogászokból álló román szakmai testületet hozott létre: ennek a bizottságnak a jelentését tette közzé a Mediafax. A jogász végzettségű, korábban ügyészként dolgozó Victor Ponta ugyanis 2003-ban a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt doktori disszertációt, vezető tanára pedig Adrian Nastase akkori miniszterelnök volt.

A CNE által felkért szakértők jelentése szerint Victor Ponta 2003-ban megvédett doktorátusa megfelel az akkori követelményeknek és „bár a források megjelölése hiányos, nem állítható, hogy a doktorandusz eltulajdonította volna mások szellemi termékét”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A bizottság véleménye szerint Victor Ponta doktori disszertációja „nem lóg ki” az akkori dolgozatok sorából, ami újdonság-tartalmát az elemzések megalapozottságát és a hivatkozási szabályok betartását illeti. A testület rámutat, hogy a bibliográfiát Ponta a dolgozat végén feltüntette. A szakértői bizottság hozzáteszi, hogy a dolgozatot a 2003-ban hatályos jogszabály (a doktorátusok megszervezését szabályozó, 1999-ben kiadott kormányrendelet) alapján mérlegelte. A testületet kifejezetten Victor Ponta doktori dolgozatának tanulmányozása érdekében, meghívásos alapon hozta létre a CNE, a bukaresti, jászvásári (Iasi) és temesvári jogi karok által javasolt nemzetközi jogászokból.

A Mediafax értesülése szerint a CNE külföldi szakértőket is fel akar kérni a miniszterelnök doktori disszertációjának a véleményezésére és csak utána hozza meg döntését arról, hogy megalapozottak-e a politikust ért plágiumvádak. Victor Ponta maga kérte fel az Országos Etikai Tanácsot: oszlassa el annak gyanúját, hogy tisztességtelenül szerzett tudományos címet. A CNE szeptemberre ígérte állásfoglalását.

Az Országos Etikai Tanács valamennyi tagját lecserélte júniusban egy miniszteri rendelettel Liviu Pop ideiglenes tárcavezető, alig néhány nappal azelőtt, hogy a CNE lemondatott elődje, Ioan Mang volt oktatási miniszter plágium-ügyét napirendjére tűzte. Közben másik két testület hivatalból indított eljárást a plágiumgyanú ügyében, de ezek illetékességét a miniszterelnök nem ismeri el.

Az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) június 28-ai ülésén arra a következtetésre jutott, hogy Ponta plagizált, ugyanis 307 oldalas doktori disszertációjának 85 oldalát szó szerint kimásolta más tudományos munkákból anélkül, hogy szabályosan megjelölte volna az átvett részeket. A CNATDCU-t azonban az ülés megkezdése után, de még a döntés közzététele előtt miniszteri rendelettel átszervezték, határozatát pedig semmisnek nyilvánították.

A tudományos kutatást felügyelő hatóság szerint a doktori oklevelet kiállító Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága sem illetékes állást foglalni a miniszterelnököt ért plágiumvádat illetően. A hatóság múlt héten közleményben figyelmeztette a egyetemet, hogy egyedül a CNE hivatott eldönteni, plagizált-e a kormányfő. Ennek ellenére az egyetem közölte, hogy lefolytatja a vizsgálatot és szükség esetén visszavonja Ponta doktori címét.

A Nature című brit tudományos hetilap június 19-én internetes oldalán arról adott hírt, hogy Ponta 2003-ban a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt román nyelvű doktori disszertációjának több mint fele plágium. A kifogásolt szövegrészeket állítólag két román szerző munkáiból másolta, anélkül, hogy forrásait megnevezte volna. Ponta azt állítja, hogy betartotta a bukaresti egyetem abban az időben érvényes szabályozását, amely nem követelte meg idézőjelek használatát más szerzők munkái részleteinek átvételekor, ha ezekre egyébként a bibliográfiában hivatkozás történik.