A vállalat adatai szerint Magyarországon a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az IE-t csupán a felhasználók 12 százaléka említi elsőszámú böngészőnek.

Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tízből kilenc használta valaha, ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalék még sosem próbálta ki. Az elemzők ebből arra következtetnek, hogy a legnagyobb növekedési potenciál a Google böngészőjében rejlik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Egy terjedőben lévő böngészőt általában a fiatalok használnak nagyobb arányban: a huszonévesek 42, az ötven felettiek 33 százalékának a Chrome az elsőszámú böngészője. A hanyatló Explorer esetében a helyzet épp fordított: míg az ötvenes-hatvanas korosztály egyötöde még ezt a böngészőt indítja el leggyakrabban, addig negyven év alatt már csak feleekkora aránnyal lehet találkozni.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek – programtól függetlenül – általában nem ítélik meg reálisan saját böngészőjük piaci helyzetét. A felhasználók 41 százaléka vélekedik úgy, hogy a magasan vezető Firefox a legnépszerűbb, 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. A Firefoxot elsődleges böngészőként használóknak alig fele értékeli helyén a program pozícióját, ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve arról, hogy még most is ezt használják legtöbben.

Amikor saját böngészőjükről kérdezték a résztvevőket kiderült, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két programé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott, egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében ugyanakkor a két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.

A felmérés érdekes és meglepő tanulsága volt, hogy a magyar internetezők jelentős része nincs tisztában a böngésző szó jelentésével. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni: tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert és hatan a Chrome-ot. A másik közel 50 százalék ugyanakkor vagy nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy valami egész másra gondolt: sokan voltak, akik a böngésző kifejezés hallatán a Google-ra, vagy valamilyen linkgyűjteményre asszociáltak.

A felmérés 1000, legalább hetente internetező, 18–69 éves magyar lakos online megkérdezésével zajlott.