Az állami támogatás meghatározott részének gyermekkultúrára fordítását javasolják a pénteken zárult szekszárdi gyermek- és ifjúsági írók konferenciája résztvevői, akik felvetették egy gyermekkönyv-intézet és gyermekirodalmi közösségi honlap létrehozását is.

Az Olvasás párharcai című, a harmadik évezred eleji olvasási szokásokról rendezett konferencia zárásaként elfogadott javaslat szerint a kulturális mecenatúrában meg kellene határozni egy „gyermekkontingenst”. Ez – mint a javaslatot szövegező Rigó Béla, a Kincskereső című folyóirat főszerkesztője elmondta – nem igényelne többletforrást, csak „a gyerekeknek adna a támogatásokban biztos helyet”.

A tanácskozáson Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke és Nagy Attila olvasáskutató, a Magyar Olvasástársaság elnöke is „ezer sebből vérzőnek” nevezte a kortárs magyar művek kiadását támogató Márai-programot, mert nem szerepel benne a gyermekkultúra támogatása.
Vasy Géza vitaindítójában felvetette: át kellene gondolni a lap- és könyvkiadás, illetve a kereskedelem helyzetét, mert most szinte mindent a piac dönt el. A szövetség elnöke szerint az új olvasóközönség felneveléséhez a gyermekirodalmi lapokat nagy példányszámúvá kellene fejleszteni, és létrehozni egy ifjúsági művészeti, irodalmi folyóiratot is.

Rigó Béla úgy jellemezte a jelenlegi helyzetet, hogy a magyar gyermekirodalom elvesztette a biztos megjelenést nyújtó gyermekfilmhátteret, és erős nemzetközi konkurenciát kapott, hiszen olcsóbb lefordítani egy könyvet, mint a hazait előállítani.

A konferencián Péterfy Gergely író az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az új médiumok idegenek, nehezen használhatók a szerzők számára. Az író egy olyan internetes közösségi oldal létrehozását javasolta, amely a Facebookhoz, Twitterhez hasonló szolgáltatásokat nyújtana a felhasználóknak, egyben tartalomszűrésre is lehetőséget adna.
Sándor Csilla, a Csodaceruza című folyóirat főszerkesztője egy gyermekkönyv-intézet korábban megfogalmazott elképzelését ismertette: az intézmény többek között könyvajánlókat juttatna el a kultúraközvetítőkhöz, gyermekirodalmi adatbázist működtetne és kutatásokat végezne.

A tanácskozás ajánlása leszögezi, hogy a gyermekkultúra hazai megbecsülése messze a fejlettebb nyugati országok szintje alatt áll, ami nem elsősorban a könyvkiadásban tükröződik, hanem az irodalom alkalmazott területein. A hazai gyermekirodalom az új kultúraközvetítő csatornák kihasználásában is elmarad az irigyelt nyugat-európai mintáktól: a nyomtatott kulturális gyermeksajtó példányszáma rohamosan csökken, az elektronikus sajtó pedig nem tudja átvenni a helyét – olvasható a dokumentumban.