Új stratégiákra van szükség a tudományos eredmények közvetítésében a fiatalok elérése érdekében – hangsúlyozta Fábri György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, a Mindentudás Egyetemének egyik elindítója. A tudós abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy az MTA Filozófiai Bizottsága szervezésében január 21-én előadást tart az akadémián.

„Több kutatói műhelyben, egyetemeken, az akadémián az utóbbi időszakban felvetődött, hogy az internet és a megváltozott televíziós szokások világában miként lehet kommunikálni a tudományt korszerű eszközökkel. Nagyon sokan kételyüket fogalmazták meg, hogy a hagyományos tudománynak van-e még egyáltalán helye. Nem kellene-e felváltani egy sokkal lazább, oldottabb, felszínesebb, bulvárosodott, mediatizált tudománnyal? A kutatásaimat összefoglaló előadásom fő tézise, hogy meg lehet és meg is kell tartani a klasszikusan vett tudomány értékeit, amelyeket korszerű médiaeszközökkel, interneten, mobiltelefonon, rövid televíziós műsorokban erős vizuális megoldásokkal kell bemutatni. Ne bulvárosítsuk a tudományt, azonban legyünk nagyon korszerűek a kommunikálásában" – fogalmazott a szakember.

Mint kifejtette, előadása főbb tapasztalati bázisa a Mindentudás Egyetemének (ME) elemzésén alapul. „Az ME azzal tudott sikeres lenni, hogy igazolt, hiteles tudósokat és tudományos megközelítéseket vonultatott fel a 2000-es évek elejének korszerű televíziós eszközeit alkalmazva” – idézte fel.

Az ME törzsközönségét részben a középgenerációnak, illetve az annál idősebbeknek újdonságok iránt fogékony rétegei, illetve a fiatal menedzserértelmiségiek alkották. „Ezt a két réteget értük el, viszont a fiatalokat sajnos nem tudtuk annak idején igazán megszólítani. Időközben pedig eltelt nyolc év, felnőtt egy új nemzedék. Mostani kezdeményezéseim, amelyek már függetlenek a Mindentudás Egyetemétől, arról szólnak, hogy miként lehet a fiatalok számára a tudományos tudást vonzó alternatívává tenni. Szerintem el kell vinni hozzájuk a tudományt, méghozzá azokkal az eszközökkel, amelyeket egyébként használnak, tehát a mobiltelefonon, az internet, a közösségi portálok segítségével. Tovább kell lépnünk az eszközhasználatban, de változatlanul a tudósokat, a tudomány embereit kell a középpontba állítani” – emelte ki.

Mint hozzátette, rövidebb és vizuálisan nagyon erős tartalmakra van szükség; a hagyományos televíziót egyre kevesebben használják, főleg a fiatalok. „Felgyorsult a médiahasználat azzal, hogy a mobilt nem csupán telefonálásra, hanem médiaeszközként is alkalmazzuk, amellyel már filmeket veszünk fel és nézünk. Egy mobiltelefonos film azonban nem lehet 2-3 percnél hosszabb, és ugyanez vonatkozik az internetre is. Az ME indításakor még nem létezett a YouTube, amelyet a fiatalok ma többet nézik, mint televíziót. A YouTube-ra nem lehet feltölteni egy 45 perces előadást, viszont fel lehet tenni egy ötperces tudományos klipet” – érvelt Fábri György.

Szerinte lehetőséget kell adni arra is, hogy egy meghatározott körben úgynevezett közösségi tudásalkotás történjen, így azok is, akik érdemben hozzá tudnak szólni, bekapcsolódhassanak moderált blogokkal.

„Előadásomban szeretném hangsúlyozni, hogy a klasszikus nyugati tudományosság továbbra is érvényes, és nem pusztán azért, mert hasznos. Többről van szó – társadalmi, morális értékről. Morális érték a tudomány melletti kiállás, és bízom abba, hogyha ezt kommunikálni tudjuk, akkor nem csak a tudománynak teszünk jót, hanem a társadalmi közgondolkodásnak is” – összegezte Fábri György.