A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, ami „a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”. A jogi nevén 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendeletet, vagyis a közlekedés alapvető szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza. Már a betűszó meghatározásában is jelentős szerepet játszik tehát a jog, és természetesen ennek szellemében a szövegalkotóknak az a törekvése, hogy pontosan megfogalmazzák a közlekedőkre vonatkozó szabályokat. Méghozzá úgy, hogy azokat az egyszeri járművezető is megérthesse. Természetesen nem csak a KRESZ-ben érhetők tetten a jogi nyelvnek a szokásostól eltérő mondatszerkesztési sajátosságai, ez azonban az a rendeletcsoport, amelyet közvetlenül is alkalmazunk a mindennapi, közlekedéssel töltött időszak alatt – ezért feltétlenül szükséges ismernünk.

Forrás: Juan Vasquez/sxc.hu

Jogszabálygyűjtemény-elemzés

Már maga a mondatszerkesztés is jelentősen megnehezíti a megértést, hiszen gyakran botlunk a KRESZ-ben olyan hosszas felsorolásokra, amelyeknek egyes tagmondatait számos további tagmondatra is lehetne osztani. Ilyenkor ember legyen a talpán, aki az így kialakuló szövegkörnyezetben a meghatározás végére érve még emlékszik, mi volt a mondat elején az alany és az állítmány. Persze olykor a szövegalkotók szakítanak ezzel a fajta felsorolási szerkezettel, és egyetlen végtelen hosszúságú mondatba sűrítenek mindent – ami szintén nem könnyíti meg az olvasó dolgát. Jelentősen nehezíti továbbá a megértést az, ha a rendeletet írók feltételezik, az olvasó már eljutott odáig a KRESZ-tanulmányokban, hogy rendelkezik a szükséges alapismeretekkel. Ezért úgy gondolják, megengedhető, hogy mindenféle egyszerű és kereszthivatkozásokkal alkossanak hasonló, felsorolásokkal tarkított, többszörösen összetett mondatokat.

Magyar nyelven, de nem magyarul

Természetesen a problémának csak egyik részét adja a túl bonyolult fogalmazás. Emellett rengeteg olyan kifejezés is szerepel a szövegben, amely érthető ugyan, mégis rendkívül magyartalannak hat. Példának okáért ott van az autóbuszöböl kifejezés. Bár a jelentése nem szorul különösebb magyarázatra, azért a szó kiejtésekor világosan érezhető, hogy valami még sincs rendben: az autóbusznak és az öbölnek ugyanis nem sok köze van egymáshoz. Az autóbusz nem vízi közlekedési eszköz, hogy egy öbölben kelljen kikötnie, illetve az öböl szó sem maradéktalanul alkalmas e tömegközlekedési eszköz rövid várakozási idejű megállásának pontos leírására.

Segítsen a Nyestnek és nyerjen!

Kedves olvasó! Mi, a Nyelv és Tudomány szerkesztői és szerzői, igyekszünk minél érdekesebb, színesebb, izgalmasabb tartalmat, cikkeket, híreket kínálni önöknek. Az is fontos számunkra, hogy az oldalt az önök igényei szerint fejlesszük.

A nyest.hu éppen ezért első alkalommal vesz részt Magyarország legnagyobb online kutatásában, amelynek célja, hogy a honlapok felmérjék látogatóik internethasználati jellemzőit, szokásait, véleményét.

Amennyiben véleményével alakítani szeretné a nyest.hu fejlesztési irányvonalát, vagy ha nyerni szeretne az 400 ezer forint összértékű nyeremények közül, vagy ha egyszerűen csak szívesen segítené munkánkat, kérjük, szánjon rá egy fél órát, kattintson az alábbi linkre és töltse ki a kérdőívet!

Igen, szeretném segíteni a nyest.hu csapatát, esetleg szívesen nyernék is valamit, ha már erre járok - klikk.

Bizonyos esetekben legalább a szándék érezhető volt a jogalkotókon – amennyiben az volt a céljuk, hogy a magyar nyelv virtuóz technikáját alkalmazzák. Legalábbis erre utal a következő kifejezés: „a hatósági jelzés(eke)t (rendszámtábla(ka)t)”.  Lehetséges, hogy ebben az esetben többet értek volna, ha inkább vállalják a szóismétlés ötlettelenségét.

A nyelvi virtuozitás és a barokk kor művészi körmondat-alkotási hagyományai lelhetők fel a következő szerkezetben is: „a forgalomirányító rendőr jelzéseit alkalmazó más hatóságok körére és ezek ellenőreinek intézkedési jogosultságaira vonatkozó rendelkezések pontosítása”.

Ugyanakkor létezik olyan kifejezés is, ami helyett a köznyelv keresett és talált könnyebben emészthető helyettesítő változatot; ilyen például a fekvőrendőr. A szó természetesen arra az eszközre utal, amely lelassítja az oktalanul száguldó autósokat. S mivel általában nemigen hajtanánk át a valamilyen oknál fogva vízszintesbe került hivatalos személyen, magától értetődő, hogy a kifejezést nem szó szerint értjük. A jogszabályban ennek ellenére nem így, hanem sebességcsökkentő bordaként szerepel az eszköz. Ez ugyan teljes mértékben megfelel a valóságnak, a köznyelv – talán érthető okokból – mégsem alkalmazza.

Új KRESZ – régi nyelv

Különböző szakmai szervezetek már régóta újra és újra felvetik, hogy szükség lenne a KRESZ alapos átgondolására és újraszövegezésére.  Ám most is, csak úgy, mint eddig, csupán apróbb ráncfelvarrások történtek. Ezzel együtt viszont további nyakatekert megfogalmazásokkal és következetlenségekkel színesítették a jogszabály szövegét.

Ahelyett, hogy a nyelvezet közérthetőbbé vált volna, az új elemeknek, a rengeteg új kivételnek és kiegészítésnek köszönhetően talán még kuszábbá vált a szöveg. Így kerülhetett bele például olyan szakmailag kifogásolható paragrafus is, mint hogy ezentúl az egyirányú utcába mindkét irányból behajthatnak a kerékpárosok, akik közé értendőek a háromkerekű riksával rendelkezők is. Vagyis eszerint a kerékpár kifejezés értendő a háromkerekű triciklire is.

A következetlenségek közül is kirínak azok az esetek, amikor már kiiktatott, ennek következtében nem létező paragrafusokra történik hivatkozás, kivételként megjelölve a szóban forgó szituációt.

Elkerülendő azonban azt az érzést, hogy nincs jobbító hatása az új KRESZ-nek, meg kell említeni, hogy végre írásba foglalták, hogy a sebességkorlátozó táblákon km/h mértékegységben szerepeljenek az értékek. Erre azért volt szükség, mert a bíróságon való védőbeszédjükben többen is éltek azzal a joghézaggal, miszerint külön utalás híján az SI-mértékegységeket kell alkalmazni. Így pedig a szabályok értelmében és az átváltás miatt több mint háromszoros sebességre lett volna lehetőség az utakon.

Idegen nyelvű oktatás

Néhány kihívást jelentő példa

Az alábbiakban egy érzékletes példa a minden lehetséges esetet és kivételt megemlítő, ugyanakkor nehézkesen értelmezhető mondatszerkesztésre:

„(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:

a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,

b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,

c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is

a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”

A fentiek talán rövid magyarázatul szolgálnak arra, hogy egyrészt a KRESZ-tanfolyamokon miért csak a nehezen kibogozható, bonyolult szituációk készségszintű megértésére helyezik a hangsúlyt, illetve miért nem kapható a könyvesboltokban az idén már harmincötödik születésnapját ünneplő jogszabálygyűjtemény. Természetesen azért, mert maga a jogi nyelven íródott szöveg annyira nehezen emészthető, hogy a gyakorlati felhasználónak szüksége van arra, hogy „magyar nyelvre lefordítsák”, érthetőbb formába hozzák azt.

Ennek ellenére minden, a közlekedésben részt venni akaró polgárnak érdemes legalább egyszer átrágnia magát a rendelet eredeti szövegén, mert az azért is íródott jogi nyelven, hogy ne legyenek benne következetlenségek és egymással ellentmondásba kerülő szabályok. Így a vitás, bíróság elé is terjeszthető esetekben nem lehet azzal védekezni, hogy az illető csak a könnyen érthető tankönyvet olvasta, amiben nem szerepelt pontos formában a kérdéses utasítás.

Forrás:

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet