-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Minden mesében benne van egy nép etikai kódexe, ízlése, tempója: a lelke - mondta Berecz András mesemondó Kapolcson az MTI-nek.
Az emberek – gyerekek és felnőttek egyaránt – nagyon szeretik a mesét, eljött az ideje ennek a műfajnak – mondta az idén márciusban Kossuth-díjjal kitüntetett művész. „A mese terjeszkedik, és csuda helyekre beférkőzik: templomba, börtönbe, iskolába, fesztiválokra és nyugdíjasklubokba.”
A kérdésre, hogy mit jelent ma mesemondónak lenni, Berecz András azt felelte: szaladgálást, mert új közönségért utazik a világban mindenfelé, ami neki is örömet szerez, és a hallgatóinak is.
A mesemondó, aki már harmadszor vendégeskedik a Művészetek Völgyében, arról is szólt, hogy mindig „a száján van” 10-15 legkedvesebb meséje, és ezek folyamatosan cserélődnek. „Vannak közöttük olyanok is, amelyek, mióta az eszemet tudom, jönnek velem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közönségtől függ, milyen mesét ad elő. Mesélni, mélységeket felmutatni zárt térben lehet igazán, ahol nyugodtan csöndet lehet tartani. A mesemondónak csak a szavai vannak, amelyekkel hatni tud a közönségére, semmilyen más eszköze nincsen – mondta.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Repertoárját részben tudatosan, részben észrevétlenül bővíti, olvas, gyűjt, hall új meséket. A gyűjtésről – amelyet élete legszebb részének nevezett – elmondta, hogy keres egy „jól beszélő” öreget, aki megismerteti vele a régi történeteket. Elsősorban magyar mesékkel foglalkozik, de hallott mesét Torontóban, és könyvtári kutatásai során gyűjtött kazah, kirgiz és tatár népmeséket is.
A művész, aki a katonaság alatt huszonévesen „a színpadon találta magát”, kínai, román és ír meséket is mond. Rendszeresen jár Észtországba, és az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Tallinnban három napon át népszerűsíti majd a magyar mesemondást. Jelenleg egy kiadványon dolgozik, amely októberben jelenik meg Hazakísérlek címmel. A lemezen 1907 és 1911 között gyűjtött és fonográfhengereken rögzített gyergyói székely népdalok szerepelnek majd, az albumot az 1890-as évekből származó fotók illusztrálják.
Berecz Andrást péntek este több száz fős közönség várta az eső miatt a kapolcsi szárítóban felépített színpad előtt. A mesemondó piros-fehér arcú Zöld Pistikéről mesélt.