nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Milyen eredetű a román szókincs?
-fl- | 2015. december 18.
|  
Milyen eredetű a román szókincs?
Forrás: Főtér

A laikusok úgy képzelik, hogy a nyelvészek könnyen meg tudják állapítani, hogy egy nyelv szavai milyen arányban származnak más nyelvekből. Bár készíthetőek ilyen statisztikák, az eredmény nagyban függ attól, hogy milyen anyagon végezzük el a vizsgálatot. Egészen más eredményt kapunk, ha az irodalmi nyelvre korlátozzuk a kutatást, mint ha bevesszük a nyelvjárási anyagot is. Ha pedig a szaknyelvek szókincsét is bevonjuk, akkor várhatóan nagyobb lesz az idegen szavak aránya, de változik a forrásnyelvek aránya is. A magyar szaknyelvekben például minden bizonnyal sokkal több a görög és latin eredetű szó, mint a román, míg az erdélyi nyelvjárások bevonása az utóbbiak arányát növeli. Éppen ezért a nyelvészek nem is veszik komolyan az efféle statisztikákat.

A laikusok annál inkább szeretik az ilyeneket. Ádám nevű olvasónk hívta fel figyelmünket, a Főtér egyik cikkére, mely egy román cikkből veszi adatait. Sajnos az nem szerepel, az ő adataiknak mi a forrásuk, de az angol Wikipédiában egészen más számok szerepelnek (Dimitrie Macrea egy cikkére való hivatkozással):

Eredet Főtér angol Wikipédia
Örökölt latin 30,33%* 20%
Újlatin kölcsönzés
41,33%**
43%
ebből francia
22,12% 38,42%
Szláv 14,17%
11,5%
Német 2,47%
2%
Újgörög 1,7% 2,4%
Török 0,73%
4%
Magyar 1,43% 2,17%

* Ha hozzáadjuk a 15,26%-nyi „képzett latin” elnevezésű réteget, akkor már 45,59%-nál járunk.

**A 71,66% „újlatin” elemből kivonva a 30,33% örökölt latint.

Tráko-dák, angol, hangutánzó és bizonytalan eredetű szavak csak a Főtéren közölt statisztikában szerepelnek, itt megtaláljuk az olasz (3,56%), illetve az egyes szláv nyelvekből származó szavak arányát (9,18% ószláv, 2,6% bolgár, 1,12% orosz, 0,85% szerb-horvát, 0,23% ukrán, 0,19% lengyel). Gondolhatjuk, hogy a magyar tekintetében nincs nagy különbség a két számítás között, hiszen mindkét statisztika 1-2%-nyi magyar jövevényszót mutat ki. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy a Wikipédia adatai szerint a magyar szókincs aránya másfélszer akkora, mint a Főtér adatai szerint, a különbség már jóval jelentősebbnek tűnik.

Az angol Wikipédia arra is figyelmeztet, hogy ha a vizsgálatot 2500  gyakori, sokjelentésű és produktív (sok képzett szó alapjául szolgáló) szóra korlátozzuk, akkor a legtöbb a latin eredetű szó lesz, ezt követik az újlatin nyelvekből és a klasszikus latinból átvett jövevényszavak, majd a szláv jövevények. Az itt megadott táblázat egyes számai egybevágnak a Főtér által megadottakkal, mások eltérnek tőlük.

Melyik statisztika a helyes? Feltehetően mindhárom. A hiba nem a statisztikákban van, hanem azzal a megközelítéssel, hogy ilyen módszerrel tudunk valamit mondani a nyelvről. Persze valamit tudunk, nyilvánvaló például, hogy akárhogy mérjük, a románban nem lesz több magyar jövevényszó, mint szláv. Maguk a számok azonban már nem sokat mondanak: ezt számítgatások nélkül is tudtuk. (Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar jövevényszóként felsorolt szavak közül nem egy a magyarban szláv eredetű.)

Konteó Titkos víziók vagy vizionált titkok?
Összeesküvés-elméletek az interneten

Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.

A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

Álhírek felsimerése nyelvi modellek segítségével

Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...

Open it A nyitás tárgya

Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.

Add a hangod: olvass fel ebben az izgalmas kutatás-fejlesztési projektben!

Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X