-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A laikusok úgy képzelik, hogy a nyelvészek könnyen meg tudják állapítani, hogy egy nyelv szavai milyen arányban származnak más nyelvekből. Bár készíthetőek ilyen statisztikák, az eredmény nagyban függ attól, hogy milyen anyagon végezzük el a vizsgálatot. Egészen más eredményt kapunk, ha az irodalmi nyelvre korlátozzuk a kutatást, mint ha bevesszük a nyelvjárási anyagot is. Ha pedig a szaknyelvek szókincsét is bevonjuk, akkor várhatóan nagyobb lesz az idegen szavak aránya, de változik a forrásnyelvek aránya is. A magyar szaknyelvekben például minden bizonnyal sokkal több a görög és latin eredetű szó, mint a román, míg az erdélyi nyelvjárások bevonása az utóbbiak arányát növeli. Éppen ezért a nyelvészek nem is veszik komolyan az efféle statisztikákat.
A laikusok annál inkább szeretik az ilyeneket. Ádám nevű olvasónk hívta fel figyelmünket, a Főtér egyik cikkére, mely egy román cikkből veszi adatait. Sajnos az nem szerepel, az ő adataiknak mi a forrásuk, de az angol Wikipédiában egészen más számok szerepelnek (Dimitrie Macrea egy cikkére való hivatkozással):
Eredet | Főtér | angol Wikipédia |
Örökölt latin | 30,33%* | 20% |
Újlatin kölcsönzés |
41,33%** |
43% |
ebből francia |
22,12% | 38,42% |
Szláv | 14,17% |
11,5% |
Német | 2,47% |
2% |
Újgörög | 1,7% | 2,4% |
Török | 0,73% |
4% |
Magyar | 1,43% | 2,17% |
* Ha hozzáadjuk a 15,26%-nyi „képzett latin” elnevezésű réteget, akkor már 45,59%-nál járunk.
**A 71,66% „újlatin” elemből kivonva a 30,33% örökölt latint.
Tráko-dák, angol, hangutánzó és bizonytalan eredetű szavak csak a Főtéren közölt statisztikában szerepelnek, itt megtaláljuk az olasz (3,56%), illetve az egyes szláv nyelvekből származó szavak arányát (9,18% ószláv, 2,6% bolgár, 1,12% orosz, 0,85% szerb-horvát, 0,23% ukrán, 0,19% lengyel). Gondolhatjuk, hogy a magyar tekintetében nincs nagy különbség a két számítás között, hiszen mindkét statisztika 1-2%-nyi magyar jövevényszót mutat ki. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy a Wikipédia adatai szerint a magyar szókincs aránya másfélszer akkora, mint a Főtér adatai szerint, a különbség már jóval jelentősebbnek tűnik.
Az angol Wikipédia arra is figyelmeztet, hogy ha a vizsgálatot 2500 gyakori, sokjelentésű és produktív (sok képzett szó alapjául szolgáló) szóra korlátozzuk, akkor a legtöbb a latin eredetű szó lesz, ezt követik az újlatin nyelvekből és a klasszikus latinból átvett jövevényszavak, majd a szláv jövevények. Az itt megadott táblázat egyes számai egybevágnak a Főtér által megadottakkal, mások eltérnek tőlük.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Melyik statisztika a helyes? Feltehetően mindhárom. A hiba nem a statisztikákban van, hanem azzal a megközelítéssel, hogy ilyen módszerrel tudunk valamit mondani a nyelvről. Persze valamit tudunk, nyilvánvaló például, hogy akárhogy mérjük, a románban nem lesz több magyar jövevényszó, mint szláv. Maguk a számok azonban már nem sokat mondanak: ezt számítgatások nélkül is tudtuk. (Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar jövevényszóként felsorolt szavak közül nem egy a magyarban szláv eredetű.)
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.