Bármely nyelv beszélői két dologgal szoktak dicsekedni. Az egyik, hogy az ő nyelvük mennyire, egyszerű, logikus, természetes. Ezzel általában azt próbálják alátámasztani, hogy ők, a nyelv beszélő, mennyire logikusan, világosan gondolkodnak. A másik dolog, amivel dicsekedni lehet, az az, hogy az általunk beszélt nyelv mennyire bonyolult, mennyire megtanulhatatlan – de mi megtanultuk, és ez azt bizonyítja, hogy rendkívül intelligensek vagyunk. Szerencsére a többség ezeket nem veszi komolyan, csupán tréfálkozik vele – vannak ilyen tréfák a magyar nyelvvel kapcsolatban is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az alábbiakban egy olyan orosz szöveget mutatunk be, mely arra mutat rá, hogy a стоять ’áll’, лежать ’fekszik’ és a сидеть ’ül’ igék hogyan használatosak tárgyakkal és állaotokkal kapcsolatban. A fordításban az igék fent megadott jelentését használjuk, függetlenül attól, hogy azok mennyire hangzanak jól vagy rosszul a magyar szövegben. Ezeket az igéket mindig ki is emeljük.

Ilyen bonyolult az orosz nyelv!
(Forrás: Facebook)

Ilyen bonyolult az orosz nyelv

Előttünk egy asztal, az asztalon egy pohár és egy villa. Mit csinálnak? A pohár áll, a villa fekszik. Ha beleszúrjuk a villát az asztallapba, akkor a villa állni fog. Tehát a függőleges dolgok állnak, a vízszintesek fekszenek? Leteszünk az asztalra egy tányért és egy serpenyőt. Ezek inkább vízszintesen, mégis állnak az asztalon. Most beletesszük a tányért a serpenyőbe. Ott fekszik, holott az asztalon állt. Talán azok a dolgok állnak, melyek használatra készek? Nem, hiszen a villa is használatra készen feküdt. Most felmászik az asztalra egy macska. Állhat, ülhet, feküdhet. Ha az állás és a fekvés logikájában a „vízszintes – függőleges” logikája a meghatározó, akkor az ülés valami új dolog. A fenekén ül. Most egy madár szállt az asztalra. Az asztalon ül, de a lábán ül, nem a fenekén, habár állnia kellene – de állni egyáltalán nem tud. De ha szegény madárkát agyonütjük és kitömjük, a kitömött madár már állni fog az asztalon. Úgy tűnhet, hogy ülni csak élőlények tudnak – de a csizma is ül a lábon, holott nem élő, és még csak feneke sincs. Na tessék, és értsd meg, mi áll, mi ül, mi fekszik. És még csodálkozunk, ha a külföldiek a nyelvünket nehéznek tartják, és a kínaihoz hasonlítják.

A következő kis tréfa a nyelvtanulás egy másik nehézségére hívja fel a figyelmet. olyan mondatokat, szókapcsolatokat sorol fel, melyek azonosan vagy nagyon hasonlóan hangzanak – a legfőbb különbség, hogy máshol vannak bennük a szóhatárok.

Kiakasztott – Munkára!

És nekem ez szörnyű – Gyere (ide) hozzám.

Megnyomorodott – Még gyógyult.

Házasok vagyunk. – De hisz tegeződünk.

Te csikó! – Hisz te gyerek vagy!

Értelmetlen dolgok. – Különböző dolgokat viszek.

Kelleni fog neki. – A felesége szerez neki.

Várni kell. – Hisz adni kell.

Orosz nyelv: agyhalál a külföldieknek.

Ezek után ki ne kapna kedvet az orosztanuláshoz?