-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Korábban számos valóban értelmetlen bejegyzések és viták fóruma is volt helyenk...2025. 05. 18, 16:36 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A viták az új cikkek hiánya és a vitaképes kommentelők elmaradása miat...2025. 05. 14, 10:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 43 Remélem, hogy a 43. hozzászólást már nem törlitek (.. ezt is mentet...2025. 05. 14, 08:39 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Sokan félve kerülgetik a tavasszal virágzó árvacsalánokat is, holott szegény árvától nincs mit félni.
A tulipánokkal és nárciszokkal nagyjából egy időben kezd virágozni egy jelentéktelen kis virág, amit sok helyen gyomnak tekintenek. Levele a csalánra emlékeztet, apró lilás virágai vannak, és körülbelül 20-30 centi magasra nő. Ez az árvacsalán. Miért árva szegény vajon?
(Forrás: Wikimedia Commons / BerndH / CC BY-SA 2.5)
Az ajakosak családjába (Lamiaceae) tartozó árvacsalán-nemzetségbe (Lamium) világszerte mintegy hatvan faj tartozik. Ezek Eurázsiában és Észak-Amerikában élnek, a nem trópusi éghajlatú területeken. Hazánkban több fajuk ismert: láthatunk rózsaszín, bíborszínű és fehér virágú növényeket is. A sárga virágú árvacsalánokat azonban az újabb kutatások alapján más nemzetségbe, a sárgaárvacsalánok (Galeobdolon) közé sorolják.
Mindkét nemzetségre jellemző, hogy csúcsos leveleik fogazottak, és meglehetősen hasonlítanak a csalán levelére. Egy lényeges különbség azonban van. A csalánfajok (Urticaceae) levelét csalánszőrök borítják, melyek többek között hangyasavat, hisztamint és sókat tartalmaznak. Ha az ember hozzájuk ér, a csalánszőr csúcsa letörik, és máris megannyi kis injekciós tű fecskendezi be a viszketésre ingerlő anyagokat az ember bőrébe. Az árvacsalánok levelein viszont nincsenek csalánszőrök, nyugodtan megfoghatjuk őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Vincentz / GNU-FDL 1.2)
Az árvacsalán elnevezést a két növény különbsége ihlette. Bár sem a A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, sem A magyar nyelv értelmező szótára nem sorol fel az árva szó jelentései között semmi olyasmit, hogy ’nem csípős’, ’ártatlan’ – az Új magyar tájszótárban már biztatóbb adatokat találunk. Eszerint az árva jelzőt (sőt, az árvafaszút is) használják ügyetlen, gyámoltalan személyekre.
Talán ez lehetett az oka annak, hogy a csípésre képtelen növényt is árvának nevezték. Hasonlóképpen, a nem csípő szúnyogokat is árvaszúnyognak (Chironomidae) hívják – megkülönböztetve őket sokkal harciasabb rokonaiktól, a csípőszúnyogoktól (Culicidae).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Forrás
Ujhelyi Péter (szerk.) Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei